Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
Magyar Látóhatár közt világszerte komoly kritikát kapott. Ugyanakkor hangsúlyozandó: a fordizmus szemléletmódja nemcsak a kapitalizmusra értendő, hanem legalább olyan mértékben a megvalósuló szocializmusra is, kérdőjelekkel szegélyezve a reakcióként megfogalmazódó harmadik utakat.13 Itt kell röviden érintenünk a polgárosodás fogalmát is, mely még a modernizációnál is erősebben kötődik a nyugati kultúrkörhöz, jóllehet pozitív (civilizáló- dás) és negatív (a tradicionális világ elvesztése) olvasattal egyaránt bír és többször fogalmazódott meg politikai programként a 20. század folyamán (többek közt egyes magyar népi írók számára). Annyi bizonyos, hogy a történészek, társadalomkutatók tágabb értelemben a polgári rend és termelési forma 16. századtól teret nyerő alakváltozatait, míg szűkebben véve az urbanizációt és az individualizációt azonosítják a polgárosodással.14 Mindkét jelenség zavarba ejtő a paraszti közösségek számára, hiszen nehezen adható egyértelmű válasz arra vonatkozóan, hogyan lehet a - gyakran szinonimaként használt modemizációt/polgárosodást - egy alapvetően paraszti társadalomban úgy megvalósítani, hogy maga a parasztság ne számo- lódjon fel általa.15 Hol a helye a magyar népi mozgalomnak a korabeli politikai-ideológiai konstellációban? Annyi bizonyos, hogy a „magyar populisták” - már ha annak tekintjük a népieket - horizontális (jobboldali-baloldali) politikai alternatívák helyett vertikális (lent-fent) dichotómiában gondolkodtak,16 ami széles körű politikai partiképességet, pártpolitikai változatosságot, elegyes- séget, ha úgy tetszik: „ezerarcú arcátlanságot”17 okozott. Mindez általános 13 A gondolatmenethez lásd főképp: NIEDERMÜLLER Péter: Modernitás és politikai közbeszéd a mai Magyarországon = Folyamatok a változásban: A hatalomváltások társadalmi hatásai Közép-Európában a XX. században. Szerk. ABLONCZY Balázs-FEDINEC Csilla, Bp., Teleki László Alapítvány, 2005, 9-13., idézet: 10. 14 BENDA Gyula: A polgárosodás fogalmának történeti értelmezhetőségei = B. Gy.: Társadalomtörténeti tanulmányok, Bp., Osiris, 2006, 341-344. 15 A problémát a néprajztudomány az alábbi (nem pontosan behatárolható, egymásba folyó) háromlépcsős folyamatban véli megragadhatónak: archaikus állapot - polgárosuló parasztság — polgárosult(abb) parasztság. KOSA László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Bp., Planétás, 1998,43—49. 16 BOZÓKI András: Vázlat három populizmusról: Egyesült Államok, Argentína és Magyarország. Politikatudományi Szemle, 1994/ 3, 51. 17 SZILÁGYI Ákos: A populista (A politikai varázsmese morfológiája). Bp., ÉS, 2010, 144. Ez nem magyar sajátosság, és az agrárpopulizmusra is igaz. A két világháború közti 50
