Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bertha Zoltán: Nagyváradtól Szárszóig
Bertha Zoltán: Nagyváradtól Szárszóig sok társaságában) Kisebbségből - kisebbségbe címmel tartott előadást arról, hogy a minőségi magyarság az egész Kárpát-medencében kisebbségben szorong, s így az erdélyi magyarok is csak az egyik kisebbségi helyzetből a másikba jutottak, ha ellenkező is a látszat a magyar állam keretei közé visszakerülve.4 Nincs tehát joguk „vidám többségnek érezni magukat, hanem azonnal egy másik kisebbségi sorsba kell beállniuk”; abba, amelyet a Németh László-i értelmiségi típusnak az anyaországban eddig is folyamatosan el kellett szenvedni. A tizenkilencedik század végi gazdasági növekedés, állami fejlődés, új értelmiségi felduzzadás egyre inkább kioldotta a szerves és jellegzetes magyar hagyományokhoz való ragaszkodást, a felső rétegek köze szinte megszűnt „a lent maradt milliókhoz”. Nyugaton az ilyen átalakulástól csak demokratikusabb: „franciább, németebb lett az élet, hisz az új polgárságban a nép vetette fel színét”; nálunk viszont elszakadtak a máshol csak sűrűsödő szálai az összetartozásnak és a szolidaritásnak. A fordított kiválasztás a magyar lélek elsorvasztásához vezetett. A Habsburg-monarchia saját hatalmi érdekében olyan vezető réteget nevelt vagy választott ki, amely „a fajtáját a fajtája ellen” kormányozta, s ennek bizonyos restaurációja idején később is a „magyar népet zárt kapuk, magas tandíj, érdeküket féltő szervezetek tartják vissza az emelkedéstől”; mert a lényeg „mindig ugyanaz, a magyarságot rosszul ismerő, önző és felületes csoportok versengenek érte, Európa változásaira kacsintva, hogy kié legyen vagy inkább kié maradjon a magyar.” Eddig tehát a nemzettel tartó „hűség bűnhődött, a hűtlenség fel- magasztaltatott”. És Németh László, aki úgy érzi, hogy annyi könnyebbsége volt az írói pályáján, amennyit lazított a hűségen, most ebbe a szép hivatással, de sok szenvedéssel telített kisebbségiségbe hívja a kisebbségi sors szenvedéseiben már felkészült és erős erkölcsi ellenállóképességgel felvértezett erdélyi magyarságot. „Szórványharc” 1943 késő tavaszán, néhány hónappal a nevezetes nyárvégi balaton- szárszói beszéde előtt (és több szempontból annak előzményeként tekinthetőén) a nagyváradi Református Kör irodalmi estjén (melyet Szabó Pál köz4 NÉMETH László: Kisebbségből - kisebbségbe. In: Uő: Sorskérdések. Bp., Magvető és Szépirodalmi, 1989, 635-639. 199
