Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)

Bertha Zoltán: Nagyváradtól Szárszóig

Magyar Látóhatár reműködésével és egy szórványintemátus javára rendeztek) még egy olyan előadást tartott Németh László, amely újólag a kisebbségi sorsproblémákat faggatta - a gondolatmenetet folytatásakor már ki is tágítva a kisebbségiség fogalmi és érvényességi körét.5 Visszautalva kolozsvári beszédére leszögez­te, hogy a „magyarság még igen soká, évtizedekig vagy évszázadokig ki­sebbségben lesz tulajdon földjén”, mert elképzelhetetlen, hogy ne legye­nek, akik Európa és a világszellem nevében törnek rá valódi hajlamaira, hó­dító szándékaik és érdekeik szerint nyomva el azokat. „Összeszorított fog­gal és erkölccsel” kell felkészülni erre a hosszú időre. De ez a sorsnyomás másokat is fojtogat. A magyarság kisebbségi - gyar­matosított, bennszülött - helyzetben van saját hazájában, s a valódi több­séget ebbe a kínos állapotba taszítják bele Európára támaszkodva. Ebben a nyomorúságában azonban más kis népek mártíriumával is osztozik; sőt, általában az emberség önértékét képviselő szellemi minőséggel, amely a nagy népek leigázott értéksajátosságait is jellemzi. „A nagy népek milliói éppúgy kisebbségben vannak a maguk birodalmában, mint a kis népek velük szemben. S gondoljunk Indiára, Kínára, Afrika, Dél-Amerika színes millióira.” „A népek az egész világon így küzdenek egy náluk hatalma­sabbal” - állapítja meg Németh László a magyarság elszigetelhetetlen „szór- ványharcáf ’ belehelyezve egy világtágas dimenzióba, s az általános, globális veszedelem természetét a „technikával szövetkezett martalóc”-ban: „a gé­pesített hatalmaskodás”-ban pillantva és nevezve meg. Ela a kisebbség minőséget, humánumot, sajátos és árnyalatos értékelveket jelent, vele szemben a mennyiség, a tömegelvűség, az erőszakos anyagelvű uniformi- záció áll. A ragadozó, tömegmanipuláló globalizáció és kolonializáció. Ez alacsonyítja le a nemzeteket, zülleszti hordává őket, s ez gázol végig „szor­galmunk vetésén, amíg csak az emberből kisanyargatott hősiesség, nagy­ság, önfeláldozás: mondjuk ki, az Isten - a szeretet háziállataivá nem töri a szörnyű masinákat.” Németh László minőségfilozófiája tehát nem elzár­kózó elitizmus, mert nemcsak óvni, hanem komoly erőfeszítéssel szétárasz­tani is kívánja a minőség követelményeit. A szembeszegülő küzdelemben mindazonáltal sohasem szabad az el­lenség harcmodorát átvenni, hirdeti az író, keserű tréfával világítva rá a ma­5 Uő: Nagyváradi beszéd. Uo. 738-742. 200

Next

/
Thumbnails
Contents