Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus
Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus mely szerepvállalását ez utóbbi később maga is különösen hangsúlyosnak ítélte.15 A népi mozgalom laza szervezetté válásakor, 1937. március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Márciusi Front aláíróinak nevében a követelések tizenkét pontját. A front megalakításának első évfordulója alkalmából tartott beszédének megakadályozása és az Anschluss bekövetkezése után - mint a népi mozgalom egyik legpolitikusabb alakja - a mozgalom párttá szerveződése mellett szállt síkra, hogy kikristályosodott eszmei programjukat a pártpolitika területén is megvalósíthassák. Ez a törekvés vezette őt az 1937 őszén tartott makói találkozón is, ahol az Egyetemi Kör fiataljainak szervezésével gyűlt össze a népi mozgalom Márciusi Fronthoz kötődő része. Az október 2-i zártkörű megbeszélésen Erdeivel ismét a párttá alakulást sürgették, amelyet Féja, Veres Péter és Illyés ismét ellenzett, így ekkor sem került sor a pártalapításra, s a találkozót a Makói Kiáltvány zárta a Vásárhelyi Találkozóval egyidőben. A résztvevők azonban egy lépést mégis tettek előre, hiszen Erdei, Kovács Imre, Illyés, Féja és Veres Péter személyében formális vezetőséget választottak, amely már az 1945 utáni Parasztpárt vezetését körvonalazta. A Márciusi Front megalakulásának egy éves évfordulója alkalmából újabb program kidolgozásában vett részt Erdeivel, Fájával, Sárközi Györggyel és Donáth Ferenccel, amely az előző 12 pont újrafogalmazása volt, részletesebben kifejtve és némiképpen módosítva is azt. A program a Válaszban is megjelent, Mit kíván a magyar nép címmel, de az ügyészség a szerzőket bíróság elé idézte, s politikai jogaiktól történő megfosztás mellett szabadságvesztésre is ítélték őket. Végül alig egy év múlva Makón, a Maroson vontatott uszályon, Szabó Pál, Erdei, Sinka István és még 50, a mozgalomhoz kötődő parasztember társaságában már részese lehetett 1939. június 29-én a Nemzeti Parasztpárt megalakításának. Ez a kör, az alig egy éve átvett és szerkesztett Szabad Szó köré csoportosult, amelynek szerkesztését Szabó Pállal együtt Kovács Imre végezte. 15 „Erre elsősorban azért vagyok büszke, mert többek között Bartók Bélával, Zilahy Lajossal, Móricz Zsigmonddal, Illyés Gyulával, Németh Lászlóval és Veres Péterrel egy sorban szerepelt a nevem...” - idézi Huszár Tibor: Találkozások - Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról, Corvina, 2005., Budapest, 146. o. - A Szabó Zoltánnal készített és leírt beszélgetés Huszár Tibor jegyzetein és emlékein alapul, tekintettel arra, hogy Szabó Zoltán nem kívánt „hivatalos” interjút adni a szerzőnek, az elkészült szöveget pedig utólagosan nem látta, és így nem is hagyta jóvá. 179