Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Gróh Gáspár: Irányok, értékek
Magyar Látóhatár Gróh Gáspár IRÁNYOK, ÉRTÉKEK Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom története (Püski, 1989) című könyvének margójára I. A magyarságot a kommunista hatalomátvétel és a világhatalmi rendszer hidegháborús logikája - Cs. Szabó László szavaival - „diaszpóra nemzet”-té tette. A kialakult pártállam fölszámolta a nyilvános véleményalkotás és a tudomány szabadságát is, a kulturális diktatúra szellemi rémuralmát csak a nyugaton született írások törték meg. Az emigráció tevékenységének kivételes jelentősége volt - jóllehet az alkotóknak megfelelő infrastruktúra, szellemi közeg nélkül, szinte lehetetlen helyzetben kellett dolgozniuk. Az intézményi háttér, az inspiráló szellemi élet nélküli egyéni teljesítmény csúcsának kell tartanunk Borbándi Gyula alapműnek számító összefoglalását, A magyar népi mozgalomról írt könyvét. Műve az emigráció alkotásának legjavához tartozik, hasonlóan átfogó, monografikus igényű munkára talán nincs is példa (leszámítva ugyancsak Borbándinak a magyar emigrációról írt összefoglalóját). A szerző a népi mozgalom résztvevőjeként az írott forrásokon túli személyes emlékeire, az emigráns társak ismereteire is épít. így nemcsak a tudós, hanem a szemtanú is megnyilatkozik. A kötet egészét tekintve a személyes elfogultság azonban nem kerül szembe a szakember tárgyilagosságával. A népieket illető hazai vádakkal mégsem polemizál, meggyőződése, hogy tendenciózus, elfogult álláspontokkal nem érdemes harcba szállni. A reális bemutatás szándéka azonban önmagában is a manipulált történetírás kritikája. Borbándi tárgyszerű áttekintést kínál olvasóinak - kiindulva abból, hogy a rágalmakat leginkább maguk a tények cáfolhatják meg. Munkája az első átfogó feldolgozása a népi mozgalomnak, de nemcsak ezért megkerülhetetlen. A témához nyúló kutatók az ő nyomán haladnak, (így például Papp Istvánnak néhány éve megjelent, a népi írói mozgalomról 16