Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Salamon Konrád: Jászi Oszkár és a Látóhatár
Magyar Látóhatár ország visszakapja azokat a határ menti területeket, ahol a magyarság homogén többséget képvisel.”66 Ripkát, mint független újságírót Masaryk 1932-ben azért küldte Budapestre, hogy tanulmányozza: lehet-e jobb viszonyt kialakítani Magyarországgal. Ripka beszámolt arról, hogy a közeledés feltétele a részleges határrevízió. Erre Masaryk a következőket mondta: „Jászinak és barátainak megmondtam, hogy a határ kiigazítását fontolóra vehetnők, ha Magyarországnak demokratikus kormánya lenne.” Majd így folytatta: „Ha Jászi vagy más, vele egy-gondolkodású férfi, és nem Horthy vagy Bethlen lett volna a magyar kormány élén, már régen megegyezésre jutunk, és kisantant helyett most már dunai antant lehetne.”67 Ripka azzal zárta írását, hogy ha az új nemzedékek „a Masarykok és Jászik szellemi hagyatékára építik a jövendőt, ha ehhez szervesen hozzáillesztik - nemzeteik új érdekeinek megfelelően - a nagy európai közösség nemzetfölötti eszméit, akkor biztos alapját vethetik meg a közép-európai demokratikus föderációnak, amely már egy évszázaddal ezelőtt Palacky és Kossuth álma volt.”68 Kovács Imre Jászi Oszkárt köszöntő írása napjainkban időszerűbb, mint 1955-ben volt, ezért fontosabb megállapításait részletesen idézem: „Nagy magyar tragédiák idején mindig könnyebb volt bűnbakokat találni, mintsem őszinte lelkiismeretvizsgálattal és módszeres tárgyilagossággal az okokat feltárni. így került a hazájából száműzött Jászi Oszkár a bűnbakok élére. (...) Bűnösnek nyilvánították Jászinak és társainak a munkáját - pedig az ő munkájuk kellett ahhoz, hogy megismerjük a bukást előidéző nagy hibákat és mulasztásokat. (...) Hihetetlen az a szociológiai műveletlenség és politikai naivitás, ahogy a két háború között az eseményeket magyarázták, és felháborító az a cinizmus, ahogy a nemzeti nyavalyákból a kiutat, a megoldást keresték.”69 A két világháború között ugyanis általánossá vált az a leegyszerűsítő felfogás, hogy „néhány baloldali ('borzashajú zsidó', vagy 'zsidóbérenc') intellektuel izgatása miatt veszítettük el a háborút, tört ki a forradalom és 66 Uo. 114. 67 Uo. 68 Uo. 115. 69 Kovács Imre: Jászi és a nép. Látóhatár, 1955. 2. 117. 160
