Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Salamon Konrád: Jászi Oszkár és a Látóhatár
Salamon Konrád: Jászi Oszkár és a Látóhatár Jászit Ady iránt ugyanilyen hódoló érzések hevítették, amint ezt a Magyar kálvária - magyar föltámadás című könyvében írt sorai is bizonyítják. Miután áttekintette a XX. század elejének magyar ellenzéki pártjait és mozgalmait, a következőket írta: „Ezt a seregszemlét egyetlen ember nevével kell befejeznem, aki egymaga szervezetek és testületek munkájánál többet jelentett. Ady Endrére valóban ráillik a büszke napóleoni szó: a császár százezer emberrel ér fel. (...) Ő volt annak az egész korszaknak művészi, sőt, öntudatlanul bár, metafizikai lelkiismerete... Nagyszerű víziói, lángoló képei, prófétás ostorcsapásai, váteszi sejtelmei a forradalom legnagyobb erőforrásai közé tartoztak, mint ahogy ma is fő vigasztalóink az összeomlás romjai között. Ha lesz még magyar jövő, az csak az Ady leikéből indulhat ki, mint a legmagyarabb és legnemzetközibb lélekből.”63 Hubert Ripka cseh újságíró Jászi Oszkár és T. G. Masaryk barátságáról szólva felidézte Jászinak az 1950-es Masaryk-centenárium alkalmával írt cikkét, amelyben Jászi beszámolt Masarykkal folytatott beszélgetéseiről, aki Jásziban „a magyar liberális hazafiság igazi megszemélyesítőjét látta és igen nagyra becsülte.”64 E beszélgetések Jászi által felidézett részleteit a Látóhatár szerkesztője lábjegyzetben közölte: „Fesztelen és kötetlen beszélgetéseinkben természetesen Magyarország és a csehszlovákiai magyar kisebbség problémája szerepelt a legtöbbet. (...) Egyszer azt kérdeztem tőle, hogy van-e megoldás a szlovákok és magyarok közötti határ- problémákra, és hogy békésebb körülmények között a határ kiigazítása megtárgyalható-e arra a területre nézve, ahol homogén magyar néprétegek élnek. Kérdésemre így válaszolt: 'Ha egy valóban demokratikus magyar kormány jönne, amelynek őszinteségében nem kellene kételkednünk, egyáltalán nem tudnék okot arra, hogy a létező ellentéteket miért ne lehetne megvitatni és miért ne juthatnánk kielégítő megállapodásra.'”65 Utolsó találkozásuk alkalmával Jászi azt kérdezte Masaryktól: Mit tenne, ha magyar államférfi lenne? Rövid szünet után a csehszlovák elnök így válaszolt: „Ebben a föltételezett helyzetben két célra törekednék. Egyrészt minden erőmet latba vetném a magyarokat megillető autonómia becsületes megvalósításáért, másrészt állást foglalnék amellett, hogy Magyar63 Jászi: Magyar kálvária - magyar föltámadás. 42. 64 Hubert Ripka: Masaryk és Jászi. Látóhatár, 1955. 2. 113. 65 Uo. 159
