Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)

Monostori Imre: Borbándi Gyula Jászi Oszkár-képe: a népi mozgalom eszmei gyökereinek újraértelmezése

Monostori Imre: Borbándi Gyula Jászi Oszkár-képe...

hogy míg „a kortársak szemében Jászi legfőbb erénye átlátó képessége, s az egészről alkotott képe volt, addig kései utódai a részletekben rejlő zseniális felismeréseket csodálhatják.”67 Huszár Tibor „célzatosan” „Jászi-di- lemmák”-ról értekezik.68 Az először 1912-ben megjelent első nagyobb Jászi- művet (A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés) elemezve azt az általános megállapítást teszi (Hanák Péter felfogásához közel állóan), hogy a szociológia honi tudósai a századelőn egyben politikai szerepet is játszottak, s - Jászi esetében is - a politikus szerep maga alá gyűrte a tudományos kutató világát. Nagy J. Endre Jászi szintéziskereső és teremtő törekvéseit hozza előtérbe: azt írja, hogy a magyar reformkor politikai törekvéseit és a magyar polgári radikalizmus értékvilágát kívánta ötvözni a „haza és haladás” demokráciájának keretei között. Nagy J. hangsúlyozza: „Az ilyen típusú politikai gondolkodók, mint Jászi, majd Polányi vagy Bibó mindig is naivnak tűnhetnek. A szerepük azonban nem az, hogy kormány- vagy ellenzéki politikát csináljanak, hanem, hogy példát mutassanak, ideált adjanak arra, hogyan kellene az emberiség problémáit józanul rendezni.”69 Rokonszenves felfogás ez, mivel a politikai, az eszmetörténeti, a filozófiai (stb.), egyszóval a tudomány mércéjének próbálgatásai mellett teret enged az erkölcsi, érzelmi, intuitív ítéleteknek is, nem tagadván, hogy az efféle hétköznapi emberi közeledések, „viszonyulások” is lehetnek történelmi (vagy kisebb léptékben fogalmazva: mindennapian természetes) belső mozgató erők. Litván György tartalmas párhuzamokat von Jászi és Bibó István eszmetörténeti nézetei között, mégpedig három területen: a népi mozgalom iránti rokonszenv, a Duna-völgyi népek egymásra utaltsága, valamint a demokratikus nemzeteszmény-felfogásuk hasonlóságaiban.70 Ez a párhuzat a „magyar népi mozgalmat” is szellemi elődei közé sorolta, ámde csonkítottam csak a jelzett képviselőik által megszabott irányzatot, illetve eszmerendszert vállalta. Lásd: Magyarországi pártprogramok 1988-1990. Szerk. M. Kiss József, Vida István. Bp., 2005, ELTE-Eötvös, 262-263.

67 Veres András: Jászi Oszkár utópikus szocializmusa. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1991/2. 151-177. Idézet: 177.

68 Huszár Tibor: Jászi-dilemmák. (Egy fejezet a szociológia magyarországi intézményesülésének történetéből.) = Szociológiai Szemle, 1994/1. 3-30.

69 Sipos Júlia: A honi rozsda megfogta, megette. Beszélgetés Nagy J. Endre szociológiatörténésszel. = Liget, 1994/ 8. 66-71. Idézet: 71.

70 Litván György: Jászi Oszkár és Bibó István. In: uő: Októberek üzenete. Válogatott történeti írások. Bp., 1996, Osiris, 366-377.

131