Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Monostori Imre: Borbándi Gyula Jászi Oszkár-képe: a népi mozgalom eszmei gyökereinek újraértelmezése
Magyar Látóhatár zam amiatt is fontos, mert Bibó beemelése ebbe a szellemi térbe s ebbe a diskurzusba nagyban segíthet (vagy segíthetett) a Jászi-recepció szellemi eredményeinek szélesebb körű elfogadásában. (Egy másik összegző cikkében71 Litván viszont nem tér ki a népi mozgalom és Jászi lehetséges szellemi, eszmei összefüggéseire.) Kende Péter méltatja Jászi erőfeszítéseit a Monarchia, illetve Magyarország egyben tartására a Károlyi-kormány idején, ám ő is világossá teszi, hogy ez az erőfeszítés nélkülözte a realitásokat, hiszen nem volt életszerű alternatíva a „kantonizálás” Jászi-féle gondolata. Ugyanígy: nem volt semmi esélye a nemzetiségek együtt maradásának sem.72 Már címében is kritikus hangot üt meg Pelle János egyik dolgozata: Jászi Oszkár és a konföderáció délibábja73, majd egy tanulmányfüzérben74 más anomáliákra is kitér. Abból indul ki, hogy ketté kell választani Jásziról szólván az 1919 előtti és az azt követő időszakot. Épp így kettéválasztást igényel a társadalomtudós, illetőleg a politikus Jászi szerepeinek vizsgálata. Személye sem a jövő prófétáját, sem a múlt gonosz szellemét nem testesítette meg. Társadalomképe szerint a „liberális”, azaz az ideális szocializmus híve volt. Valósággal gyártotta a különböző elnevezésű, területű, funkciójú „nemzetek fölötti állam”-koncepciókat, miközben a Habsburg-Monarchia éppen szétesett, Magyarország is darabokra hullott, s nagy része idegen államok martaléka lett. Dicstelen szerepet játszott - szerb érdekek szerint - a Pécs-Baranya terület végleges elszakadási kísérletében. Pelle szerint Jászi alapvetően, minden jelentős megnyilvánulásában doktriner volt, azaz fundamentalista elvek szerint látta a politikát és a társadalmat. Összességében: Jászi itthoni - 1919-ig tartó - szerepe és elvei alapvetően negatívak voltak, személyisége és világnézete doktriner, álmodozó, ideakergető, zsidógyűlölő és nárcisztikus volt.75 71 Litván György: Jászi Oszkár. = Rubicon, 1999/ 8. 9-13. 72 Kende Péter: Godot-ra várva. Jászi Oszkár ajánlásai és reményei kilencven év távlatából. — Világosság, 1999/3. 11-22. 73 Lásd: Valóság, 2001/ 4. 50-68. 74 Pelle János: Jászi Oszkár. Életrajzi, eszme- és kortörténeti esszé. Bp., 2001. XX. Század Int. - Kairosz. 75 Kritikusan közelít Jászi világához Tőkéczki László. Többek között ezt írja: „Jászi egyetlen ügyben érzékelte - legalábbis félig jól - a valóságot, a földkérdésben. Nem véletlen az, hogy öregségében a népi mozgalom mellé állt. De ez egy külön téma és kér132
