Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Monostori Imre: Borbándi Gyula Jászi Oszkár-képe: a népi mozgalom eszmei gyökereinek újraértelmezése
Magyar Látóhatár A Jásziról való hitelesen szólás egyáltalán nem könnyű feladataira először Hanák Péter, a korszak egyik vezető történésze vállalkozott. Alaposan átgondolva nem a legkényesebb témával kezdett: Jászi legfontosabb történeti művét, A Habsburg-Monarchia felbomlása című monográfiát gondozta a hazai kiadásban, s írt hozzá hosszú, tanulmány értékű előszót. Ennek az előszónak már a címe is elfogadó s elfogadást sugalló: A kelet-közép- európai nyomorúság okairól. Egy dunatáji hazafi testamentuma. Ugyanebben a gondolatkörben mozog Hanák ebben az időben írott kismonográfiája is: Jászi Oszkár dunai patriotizmusa. A szerző mint gyakorló történész ebben a művében is el kívánja és el tudja választani az „ideál”-t a „reál”-tól, azaz markánsan láttatni tudja Jászi eszményeinek mint filozófiai és etikai képződménynek az értékeit, ugyanakkor evidenciaként láttatja legnagyobb tévedését is, nevezetesen, hogy „köznapi reálpolitikát akart folytatni. [...] Az 'izgága Jézusok' fajtájából való volt, s legközelebb alkatilag is a felvilágosult prófétához állott.”* 65 A „rendszerváltozás” célegyenesébe fordulva politikai színezetet kapott a hazai Jászi-recepció. Nevezetesen: az egyik markánsan kiépülő rendszerváltó párt, a Szabad Demokraták Szövetsége 1988-89-es politikai programja elvi nyilatkozatában Jászi Oszkár - több más magyar politikai ikon mellett - mint vállalt szellemi előd szerepelt.66 Azaz: a Jásziról szólás a továbbiakban akarva-akaratlan magán viselt bizonyos fokú politikai szimpátiát, illetőleg ellenszenvet, de akként is értelmezhetjük a helyzetet, hogy a világnézeti érzelmek - erre vagy arra - gátlástalanabbá szabadulhattak fel. Harmadik lehetőségként: ez a szituáció növelte Jászi Oszkár szellemi öröksége tisztázásának fontosságát, valamint az erről való gondolkodás komolyságát és felelősségét. Érthető (mert aktuális) módon került például előtérbe Jászi „liberális szocializmus”-elmélete, de már jó előre - a tanulmány címében - „utópiá”- nak minősítve. Veres András ebben a tanulmányában azt is exponálja, lója 1919-1923. S. a. r. Litván György. Bp, 2001, MTA Tört. tud. Int. - Litván György: Jászi Oszkár. Bp., 2003, Osiris. 65 Hanák: i. m. 157. 66 Vö.: „Elődünk Jászi Oszkár, aki nem tett engedményt soha semmilyen színű totalitarizmusnak és nemzeti elfogultságnak.” A vállalt elődök között még a következő politikai személyiségek szerepelnek ebben az Elvi nyilatkozatban'. Széchenyi és Kossuth, Eötvös József, Kéthly Anna, Bibó István, Szabó Zoltán és Nagy Imre. Ez a pártnyilatko130
