Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Monostori Imre: Borbándi Gyula Jászi Oszkár-képe: a népi mozgalom eszmei gyökereinek újraértelmezése
Magyar Látóhatár kalizmusnak, szocializmusnak, azaz hogy a mai kurzus szavajárása szerint: az idegen vérségnek, a zsidóságnak, vagy éppenséggel - még Ady Endrét is - 'zsidóbérencség' bűnében közös megegyezéssel marasztalják el”.14 Jászi Oszkár a Huszadik Század folytatásaként megjelenő folyóirat, a Századunk 1938/2-3. számában válaszolt Hatványnak. Ebben többek között - a népi szociográfusokra utalva - kifejti a következőket. „Igaz, hogy az ő szociográfiájuk nem új felfedezés. Azt is állíthatjuk, hogy szigorúan tudományos szempontból Braun Róbert módszere és probléma-megmarkolása tárgyilagosabb és egzaktabb volt. Az ő irodalmuk mégis valami újat és rendkívüli jelentősei hozott. Ami a régi szociográfiában csupán tudományos kezdeményezés volt, az náluk egy új világszemlélet megjelenése, s azzal hasonlítható össze, amit az orosz átalakulásban a 'narodnicsesztvo' szintézise jelentett: a paraszti szocializmus egy fajtáját, amely az ország népi alapjainak megújításában többet látott a puszta gazdasági és politikai reformnál. [...] írásaik nem puszta szociográfiai adathalmaz, hanem egy új világnézés és új erkölcsi átérzés, új hit és új szolidaritás hordozói. Ez fontosabb mindennél, ha olykor tévednek is részlet-megállapításaikban és következtetéseikben.” Majd ekként folytatja Jászi: „Csakis ilyen új megmozdulástól várhat valamit Magyarország. Sok évvel ezelőtt Párizsban néhány emigráns társammal vitatkoztunk a magyar jövő lehetőségeiről. Voltak, akik a polgári ellenzék megjelenésében, mások meg a marxi szocializmus talpra állásában bíztak. 'Mindez nem érdekel engem - mondottam ezek nem jelentenek semmit; sem gróf, sem városi entellektüel sem zsidó nem hozhat igazi változást. Aki megadhatja a lökést az „új” felé, az egy paraszt- vagy zsellérfiú, aki most talán Makón vagy Békéscsabán játszik az utca porában.' A falu szellemének megjelenése a közéletben olykor azzal a reménnyel tölt el, hogy íme csakugyan megmozdult a magyar föld. Féja Géza, Illyés Gyula és társaik írásai nemcsak a régibb kezdeményezések folytatása, hanem új beteljesedés.”15 Aligha kell kommentálni a fentebbieket: Jászi Oszkár klasszikusan harmadik utas felfogásában a magyar átalakulást a magyar vidéknek kell ki14 Hatvány Lajos: Beszámolás és leszámolás. = Újság, 1937. dec. 25. 15 Jászi Oszkár: Leszámolás - beszámolás nélkül. In: Jászi Oszkár publicisztikája. Vál., szerk., jegyz.: Litván György, Varga F. János. Bp., 1982, Magvető, 444-445. 116
