Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Mohácsi János: Határ Győző és az Új Látóhatár emigráns irodalmárai
máz között, hogy ráleljen egykor elkobzott művének kéziratára. Érthető tehát, hogy műveinek sorsa, megjelenése számára prioritást élvezett, és Cs. Szabóban, vélt vagy valós tettei miatt, azt az embert látta, aki akadályozta műveinek kiadását. Többször is azzal vádolta meg, hogy manipulációival hátráltatta műveinek kiadását. Amint azt már kiemeltem, nem szabad elfelejteni, hogy Határ minden valamire való íróban potenciális ellenfelet látott, amint ez „barátja”, Hamvas Béla esetén is megfigyelhető volt. A londoni emigráció során Cs. Szabóval már a kezdetekben kapcsolatba került. Cs. Szabó volt az egyik, aki Határt a BBC-nél fogadta és vizsgáztatta, és miután Határ az állást meg is kapta, nyilván támogatta is felvételét. Határ azonban az emlékek hatása alatt nem tudott felülemelkedni a Cs. Szabóval kialakult konfliktusokon, és nem csak az azokhoz vezető esetet mesélte el, de - mint ahogy az nála semelyik írótársával szemben sem ritka - deho- nesztáló megjegyzéseket is tett Cs. Szabóra. Még a Londoni találkozásuk előtti periódusból származó történetről számol be, ahol a rabiátus Rentoul Ferenc, az egykori olimpikon, a BBC magyar osztályának vezetője Cs. Szabót addig zaklatja, amíg az sírva fakad. Határ író „riválisait” lejárató technikája sajátos. Kifejezi megbecsülését, tiszteletét irányukban, majd sorolja gyengeségeiket, ami nem feltétlenül művészetüket érinti. így volt ez Cs. Szabó esetében is. A dicsérő szavak után kissé lenézően jegyezte meg Cs. Szabóról: „elfogadtam bocsánatos, majd szinte humoros emberi gyengéit, tanáros modorát”23, és ezután rátért művészetére, ahol értekező prózájának korszerűtlenségére tesz megjegyzéseket. Úgy mutatja be Cs. Szabót, mint a harmincas évek egyik „továbbszolgáló” képviselőjét. Határ tisztában volt az írótársadalomban uralkodó rivalizálással, szakmai féltékenységgel, mint az megnyilvánulásaiból is kiderült. Nyilván nem csak Határ mentalitását jellemezte ez. Az olyan típusú mondatai Cs. Szabóról mint: „Hagytam, hogy monopolizálja Shakespeare-t, akit osztenta- tíve imádott, sőt kértem rá, és a mikrofonnál együtt ülve, kettőzött figyelemmel hallgattam Shakespeare-kommentárjait (megértőleg mulatva azon, hogy olykor egy-egy felvillanó ötletet, egy-egy szerencsés fordulatot mintha már olvastam volna valamelyik nagy angol világlap vasárnapi színházi rovatában, mindig kínosan ügyeltem, hogy írófejedelemnek kijáró deferenMohácsi János: Határ Győző és az Új Látóhatár... 23 HATÁR Győző: Életút III, i. m., 81. 103
