Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)

A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út

skandináv típusú jóléti társadalmak újraelosztási arányát is meghaladja. Ugyanakkor az állam által nyújtott szolgáltatások színvonala alacsony. A meg­alapozatlan kötelezettségvállalások miatt tartós egyensúlyhiány alakult ki. Az államháztartási reform során a kormánynak két fő célja van: az ál­lam szerepének visszaszorítása és az államháztartás által ellátandó feladatok esetében egy hosszú távon is működőképes és a társadalom által is elfo­gadható színvonalú rendszer kialakítása. Az államháztartási reform - éppen bonyolultsága és rendkívüli hordereje miatt - csak egy hosszabb időszakot (3-5 évet) átfogó folyamatban valósulhat meg (ibid. 53-54). Az államháztartási reform része az állami támogatások leépítése. A program szerint a piac azért működik torzítottan, mert az árakat és a fej­lesztési lehetőségeket sok területen a költségvetés támogatásai, illetve elvo­násai nagymértékben befolyásolják. A struktúra- és szerkezetátalakítás a gazdaság jelentős támogatottsága miatt nem vagy csak lassú ütemben halad. Az állami költségvetés újraelosztó szerepének csökkentése segít a piaci tor­zulások kiküszöbölésében, közvetlenebb kapcsolatot eredményez a fogyasz­tás és a termelés között. Ezért a program deklarálja, hogy a kormány a követ­kező 3 évben a gazdasági szféra támogatásait nagymértékben csökkenteni kívánja, például megszünteti a tej és tejtermékek, a víz- és csatornaszolgál­tatás, a háztartási energiaforrások fogyasztási ártámogatásait, a vasutak ter­melési támogatását. Mérsékelni kívánja az agrártámogatások körét is, meg fogja szüntetni a bányászat direkt termelési és beruházási támogatásait és a vállalati beruházások ágazati támogatásait (ibid. 59). A program - az időszakot jellemző pénzügyi sorbanállások miatt - fon­tosnak tartja a fizetési fegyelem javítását és ezzel párhuzamosan a pénzügyi szféra szabályozásának a nemzetközi normákhoz való igazítását. Ennek ér­dekében módosítani kívánja a számviteli rendszert, új felszámolási és csőd­törvényt kíván életbe léptetni, a jegybank feladatainak szabályozása érde­kében új jegybanktörvényt irányoz elő, és egy banktörvényben meg kívánja határozni a bankokra vonatkozó legfontosabb előírásokat (ibid. 45). A program értékelése szerint a merev struktúrájú gazdaság a külke­reskedelem magas aránya ellenére nem volt képes se minőségi, se mennyi­ségi téren kellő módon kihasználni a nemzetközi gazdasági integráció lehe­tőségeit. Ezért a kormány a valós külgazdasági nyitásban, a világpiaci alkal­mazkodókészségre, versenyképességre serkentő gazdálkodási környezet meg­teremtésében látja a talpra állás egyik alapvető feltételét. Ennek érdekében a kormány folytatni kívánja a két évvel ezelőtt megkezdett importliberali­A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út 93

Next

/
Thumbnails
Contents