Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A rendszerváltáshoz vezető út zációt, a piaci viszonyok fejlesztését, a hazai monopolhelyzetek oldását, az árverseny kedvező hatásainak kibontakoztatását. Mindez a műszaki-technológiai korszerűsítés felgyorsítását és a fogyasztói igények jobb kielégítését szolgálja. A kormány a piacgazdasági viszonyok megteremtésével minőségi ugrást kíván végrehajtani: 1991-re az import legalább 80%-a válik engedély- mentessé, 1992-93-ra pedig a liberalizáció majdnem teljes körűvé válik. A külföldi működőtőke további, még erőteljesebb beáramlásának ösztönzése elsősorban a gazdaság modernizálását, új modem technológiák bevonását és a világpiacba való bekötést célozza (ibid. 14). Az importliberalizáció kiteljesülésével a forint a gazdálkodó szervezetek számára gyakorlatilag szinte teljes körűen konvertibilissé válik. A kormány célja, hogy a forint folyószámla konvertibilitását a hároméves program során kiépíti (ibid. 48). Érzékelve, hogy a kelet-európai országokban várható szerkezeti változások nyomán a forgalom erősen csökkenhet, és a különböző kedvezőtlen gazdasági folyamatokból a magyar fizetési mérlegre súlyos, új terhek hámihatnak, a Program számottevő áttérést hirdet meg a konvertibilis piacok felé. Javasolja, hogy használjuk ki a fejlett piacgazdaságok hazánkkal kapcsolatos kedvező megítélését, és megfelelő feltételek megteremtésével gyorsítsuk fel a működő tőke beáramlását. Úgy véli, hogy a fejlett gazdaságok számos területen hajlandók felhalmozódott ismereteik és tapasztalataik átadására, és ez csak a megfelelő fogadókészség és érdekeltség megteremtésén múlik. A következő három évre az összkivitel számottevő bővülését irányozza elő, amelyen belül a konvertibilis exportot mintegy 30%-kal kell bővíteni (ibid. 51). Az egy évvel később készült Kupa-program már számol azzal, hogy hazánk 1992-ben megköti a társulási szerződést az Európai Gazdasági Közösséggel, és életbe lép az EFTA-val (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) kötött szabadkereskedelmi megállapodás is, mely szerződések jelentős kereskedelmi előnyöket hozhatnak, és bátoríthatják az európai tőke magyar- országi befektetéseit. Ugyanakkor a Kupa-program arra is felhívja a figyelmet, hogy a kelet-európai, különösen a szovjet piac megtartása alapvető érdekünk!78 78 A magyar gazdaság átállásának és fejlődésének programja. Budapest, 1991. március, Magyar Köztársaság Kormánya, 21-22. 94
