Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út hét olyan kérdésekben dönteni, mint a gazdaság, az infrastruktúra általános fejlesztési stratégiája, a külgazdaság-politika vagy az érdekösszehangolás. Hasonló okokból a népgazdasági tervezés sem degradálódhat „elsősorban egy makroszintű pénzügyi program” kialakításának eszközévé. Angyal Ádám51 a tanulmány diagnózisát és helyzetelemzését elfogadta, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tanulmány állításával szemben a visszafejlesztések többnyire nem szabadítanak fel olyan mozgósítható erőforrásokat, amelyeket racionálisan a fejlődés szolgálatába lehetne állítani. Éppen ezért úgy vélte, hogy a működő gazdaságon belül az akkori, sokszor csalóka értékrendek szerint feleslegesnek, megszüntetendőnek látszó vállalatokat nem szabad adminisztratív módszerekkel letaglózni, hanem a társadalmi szükségleteknek való megfeleltetéssel (más néven piaci módszerekkel) hagyni kell elsorvadni, feltéve, hogy azok egy konszolidáltabb gazdaságszabályozás mellett sem állnak meg a lábukon. Buza Márton a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének igazgatója és az MSZMP KB mellett működő Közgazdasági Munkaközösség tagja szerint a Fordulat és reform reformkoncepciója mögött az Adam Smith-i tanításokban gyökerező neokonzervativizmus bukkan elő: a piac a megváltó szerepébe kerül, univerzális gyógyszerként ajánlják a szerzők. E helyett hasznos lenne, ha a szerzők figyelembe vennék a hozzánk hasonlóan közepes fejlettségű latin-amerikai országokban (pl. Argentínában, Chilében) a fizetési mérleg egyensúlyát rendbe hozni célzó „kiigazítási” politika hatásait. Az árupiac liberalizálása következtében Argentínában és Chilében végbement a gazdaság „ipartalanítása”; a termelés visszaesése a foglalkoztatás összehúzódásával is járt. A monetarista expanzió visszafogása szűkítette a belső piacot, fokozta a termelési kapacitások kihasználatlanságát, és növelte a feszültséget. Ferge Zsuzsa52 nem értett egyet azzal, hogy a társadalom domináns szférája az önszabályozó piac legyen, annak törvényei és értékei legyenek a meghatározók. Ferge szerint amilyen fontos gazdasági és társadalmi érdek egy erős, autonóm, saját értékei és logikája szerint működő piaci szféra, 51 Angyal Ádám a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója, az MSZMP KB mellett működő Közgazdasági Munkaközösség tagja. 52 Ferge Zsuzsa az MTA Szociológiai Intézetének tudományos osztályvezetője, az MSZMP KB mellett működő Közgazdasági Munkaközösség tagja. 75
