Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A rendszerváltáshoz vezető út A Földgázfelhasználás Központi Fejlesztési Program azt a célt tűzte ki, hogy a lakások legalább 70%-a vezetékes vagy palackos gázellátásban részesüljön, ami egyben hozzájárult a környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítéséhez. A hazai földgáztermelés korlátozott lehetőségei miatt ehhez természetesen arra volt szükség, hogy megépüljön a „Testvériség” nevet viselő gázvezeték, amelyen keresztül 1975-től áramlik a gáz hazánkba, és a hazai fogyasztás 80 százalékát elégíti ki (az uniós tagság óta az importgáz mintegy fele nyugati irányból, a Gaz de France-tól és az E.ON Ruhrgastól érkezik, de az is orosz forrásból származik). A Testvériség gázvezeték a korábban (1962-ben) üzembe helyezett Barátság I. és az 1972-re elkészült Barátság II. kőolajvezetékkel együtt lehetővé tette az ország energiaszerkezetének - nemzetközi tendenciákat követő - átalakítását a szénhidrogének erőteljesebb felhasználásának irányába. E változást jelzi, hogy amíg 1960-ban a szénhidrogének mindössze 21 százalékkal részesedtek energiafelhasználásunkban, ez az arány 1970-re 43, 1980-ra pedig 65 százalékra növekedett. A szénhidrogének részarányának növekedésével lehetővé vált a leggazdaságtalanabb szénbányák termelésének leállítása. Az Alumíniumipari Központi Fejlesztési Program célul tűzte ki a fémalumínium minél magasabb feldolgozottsági fokú megmunkálását. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évtized elején elsősorban a vertikum alsó fázisaiban voltak jelentős fejlesztések. Ennek eredményeképpen bauxit- és timföldtermelésünk a hatvanas évek közepéhez képest megduplázódott. Az 1962-ben megkötött timföld-alumínium-egyezmény keretében a gyártás legenergiaigényesebb részét, az elektrolízist, ki lehetett helyezni az olcsó vízi energiával rendelkező Szovjetunióba (a feldolgozásért fémalumíniummal fizettünk). A központi fejlesztési program azt a célt tűzte ki, hogy az egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésünkre álló fémalumíniumot minél magasabb fokra dolgozzák fel, és ennek érdekében jelentős hengerművi (ezen belül finomhengerművi) kapacitások épültek ki. Az alumínium fél- gyártmányok jelentős szerepet játszottak a tőkés exportban. A Közúti Járműfejlesztési Program keretében elsősorban az autóbusz- gyártás fejlődött, kialakult az új autóbuszcsalád, és az autóbuszhoz gyártott egyes főegységek (hátsóhíd, motor) felhasználásával létrejött, illetve megújult a nagy teljesítményű tehergépkocsik, mezőgazdasági erőgépek gyártása is. A gyártás felfutását már a hatvanas évek elejétől az tette lehetővé, hogy a KGST tagországai 1963 elején - hosszas egyeztetéseket követően 36
