Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
hazánk javára lemondtak saját autóbuszgyártásuk egyes részeinek fejlesztéséről, így a magyar buszgyártás a KGST-piacok egyeduralkodójává válhatott. A magyar buszok minőségét jelentősen javította a nyugatnémet MAN-gyárral 1966-ban kötött egyezmény, amelynek alapján az IKARUS- buszokat MAN-motorokkal szerelték fel. A számos magyar szellemi újítást tartalmazó IKARUS-buszok Nyugat-Európában is elismerést arattak. A Petrolkémiai Központi Fejlesztési Program nyomán a hetvenes években jött létre hazánkban a petrolkémiai bázisú vegyipar, ami lehetővé tette a különböző olefínbázisú műanyagok széles körű felhasználását a gazdaság legkülönbözőbb területein, és ezzel számottevően segítette a termékstruktúra átalakulását. A petrolkémiai bázisú vegyipar gyors fejlesztését a különböző műanyagok, szintetikus szálak, szintetikus kaucsuk stb. iránt megnyilvánuló belföldi igények dinamikus növekedése indokolta. A mezőgazdaság is egyre több műtrágyát, növényvédőszert, de emellett különböző műanyagokat is igényelt. Ezen igények kielégítésére a hetvenes években kiemelten fejlesztették a műtrágya- és a növényvédőszer-gyártást. Nitrogénműtrágya-termelésünk például megduplázódott, foszforműtrágya-termelé- sünk pedig mintegy 80 százalékkal emelkedett, így 1980-ra a magyar mező- gazdaság nitrogénműtrágya-igénye teljesen, foszforműtrágya-igénye fele részben hazai termelésből volt fedezhető. A hazai növényvédőszer-gyártás termelési értéke 10 év alatt közel hatszorosára emelkedett, bár a műtrágya- és növény védőszer-import továbbra is jelentős maradt. A petrolkémiai termékek a szintén gyorsan fejlődő gyógyszeriparban is alapanyagul szolgáltak. A Könnyűszerkezetes Központi Fejlesztési Program (tulajdonképpen acélvázas építési mód) elsősorban hatékonyságnövelési célokat szolgált, az ipari épületek költségeit volt hivatva csökkenteni. A könnyűszerkezetes építmények építési költsége nagyjából a fele vagy még kevesebb volt, mint a hagyományos (vasbeton, tégla) épületeké. A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program fő célja a számítás- technikai eszközök magyarországi gyártásának megteremtése és a számítógépek magyarországi elterjesztése volt. A KGST-országok kissé megkésve ugyan, de felismerték az elektronikai ipar rendkívüli jelentőségét, és az 1960-as évek végére határozatot hoztak a KGST Egységes Számítástechnikai Rendszerének (ESZR) létrehozására, valamint az ehhez szükséges gyártási háttér megteremtésére. A határozat végrehajtására született meg haA gazdasági rendszerváltáshoz vezető út 37
