Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

II. 1990-1994 - Orosz Tímea: Kommunista állampártból európai szociáldemokrata párt

A politikai túlélés művészete Az MSZMP tehát egyre több engedményre kényszerült, amelyet a párton belül kialakuló ideológiai és generációs ellentétek még inkább sür­gettek. így az eredeti, Moszkva által diktált forgatókönyv - a lengyel példá­hoz hasonlóan - nem volt kivitelezhető. Ehhez hozzájárult még a nemzet­közi megítélés kérdése is, mert Lengyelország már a választások kiírásánál tartott, közelgett az amerikai elnök látogatása, valamint Nagy Imre és tár­sainak újratemetése. Ha a párt nem követ a rendszerváltoztatás tekintetében megfelelően konstruktív politikát, az újratemetés napján komoly megmoz­dulásokra számíthat, de legkésőbb a választásokon biztosan visszaüt. Az MSZMP tárgyalóasztalnál tanúsított magatartása tehát távolról sem azon meggyőződésből fakadt, hogy a rendszer ideje lejárt és már teret kel­lene hagyni a politikai pluralizmusnak. Sokkal inkább egyfajta tűzoltás zaj­lott annak érdekében, hogy a lehető legkisebb veszteséggel állhassanak fel a tárgyalóasztaltól és a lehető legmagasabb arányban képviselhessék magukat majd az új országgyűlésben is. Azt is sikerült elérniük, hogy a Kukorelli Ist­ván7 és Kósáné Kovács Magda8 által vezetett szakszervezetek, illetve más, a pártállamhoz köthető társadalmi szervezetek is részt vegyenek úgymond harmadik oldalként a tárgyalásokon, így - bár Kukorelliék ezt mindvégig vitatták - erősítve a kommunista párt tárgyalási pozícióit. 1989. június 10-én született meg az a munkaokmány, amelynek értel­mében megkezdődtek az érdemi politikai tárgyalások az EKA, az MSZMP és az úgynevezett harmadik oldalként a szakszervezetek között.9 A nyitó plenáris ülés 1989. június 13-án volt a Parlament Vadásztermében. Az első felszólalók között volt Grósz Károly, aki ekkor az MSZMP főtitkára és el­nökségi tagja volt, hiszen miniszterelnöki pozíciójáról - többek között siker­telen gazdaságpolitikája miatt - Németh Miklós javára időközben lemon­7 Kukorelli István (Tét, 1952. július 6.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, az Magyar Tu­dományos Akadémia doktora. Kutatási területe az alkotmányos alapjogok és az ellenzék jogai az Országgyűlésben. 1997 és 1999 között az Országos Választási Bizottság elnöke, 1999 és 2008 között az Alkotmánybíróság tagja. 8 Kósáné Dr. Kovács Magda (Budapest, 1940. november 4.) 1989 októberétől a Magyar Szocialista Párt tagja. 1996-1998 között a párt ügyvezető alelnöke, 1990-2004 között az MSZP országgyűlési képviselője. 1994-95-ben a Hom-kormány munkaügyi minisztere volt. 2002 óta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, 2004-2009-ig az Európai Parlament képviselője, a szocialista frakció első alelnöke. 9 Bozóki András szerk.: A rendszerváltás forgatókönyve. 1. kötet. Új Mandátum Könyv­kiadó, 2000, 604—608. p. 86

Next

/
Thumbnails
Contents