Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

II. 1990-1994 - Orosz Tímea: Kommunista állampártból európai szociáldemokrata párt

II. 1990-1994. Orosz Tímea: Kommunista állampártból... dott. Beszédében kijelentette, hogy az MSZMP elismeri a képviseleti de­mokrácia és a jogállamiság értékeit és a jövőben ragaszkodni kívánnak a népszuverenitás elvéhez, amelyet most már egyetlen politikai erő sem sajá­títhat ki magának. Pártolni kívánják az állampolgári jogok, a sajtó- és szólás- szabadság kiszélesítését, a politikai szervezetek alakításának jogát pedig mindenképpen biztosítani kívánják. Kiemelte, hogy a sztálini modellel való szakítás ideje elérkezett, így a kialakult ellenzékkel karöltve kívánnak po­litikai és gazdasági reformprogramokat kidolgozni és a válságot megol­dani.10 Kijelentette, hogy az elkövetkezendőkben a társadalomtól is áldoza­tokat követelnek majd a reformintézkedések, amely tiltakozást válthat ki a magyar polgárokból, ezért olyan programra van szükség, amely biztosítja a terhek méltányos elosztását a társadalmon belül. Grósz Károly beszédében azt is hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Kerék­asztal három tárgyalópartnere mindenben egyenrangú, az MSZMP nem kí­ván kiemelt szerepet játszani a tárgyalások folyamán, illetve egyetértett az­zal, hogy az átmenet idején az állam erőszakszervezetei minden tekintet­ben tartsák magukat távol a napi politikai küzdelmektől (Magyarul akármi is lesz, nem lesz tömegoszlatás és megtorlás - még jó...). Az ellenzéki állásponttal szemben kijelentette, hogy a tárgyalások céljai közé tartozik a magyar Alkotmánybíróság és a köztársasági elnöki intéz­mény felállítása, valamint a választójogi törvény és az új Btk. kidolgozása is. Nagyon fontos még megemlítenünk a nyitó ülésen Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnökének beszédét, amelyben Nagy Imre, volt miniszterelnök és társainak újratemetését politikai és történelmi igazságtételnek, a nemzet lelkén keletkezett mély sebnek nevezi, de a forradalom és mártír szavak to­vábbra sem hangzanak el ebben a beszédben sem, aminek szimbolikus jelen­tősége van!11 Kukorelli István a szakszervezeti oldal részéről- mely tárgyalófél csak elnevezésében volt szakszervezeti, hiszen a reformköröktől kezdve a Nép­fronton keresztül egyéb társadalmi szervezetekig sokféle tényező képvi­seltette ott magát - a pluralizálódás eredményeit méltatta és hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kerékasztalnál a civil szervezetek is egyenrangú 10 Bozóki András szerk.: A rendszerváltás forgatókönyve. 7. kötet. Új Mandátum Könyv­kiadó, 2000, 15-18. p. 11 Bozóki András szerk.: A rendszerváltás forgatókönyve. 1. kötet. Új Mandátum Könyv­kiadó, 2000, 15. p. 87

Next

/
Thumbnails
Contents