Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

I. 1988-1989 - Orosz Tímea: Pártértekezlet és pártkongresszus, avagy tudták-e már, hogy közel a vég?

gazdaság egyensúlya folyamatosan romlott, amelyet hibás gazdaságirányítási stratégiáknak tudtak be és ezek javítását már ekkor szükségszerűnek érezték. Erre vonatkozóan konkrét intézkedéscsomagot azonban nem tartalmaz egyetlen jegyzőkönyv sem. Az irat értelmében 1978 második felétől kezdődően fokozatosan nőttek a nagyvállalatok fizetési gondjai és számos esetben a dolgozók fizetését bankoktól felvett hitelekből finanszírozták. Azoknál a vállalatoknál, ahol 1978-ban még nyereségrészesedést fizettek ki és bért emeltek, a fedezetet a kifizetésekhez ugyancsak banki hitelből fedezték! Szám szerint 35 ipari, építőipari és szolgáltató gazdálkodó szervezet volt veszteséges 1978-ban, valamint 171 téesz is súlyos fizetési nehézségekkel küszködött. Az indoklás az volt, hogy ezek a vállalatok a lehetőségeiknél lényegesen nagyobb termelésnövekedést irányoztak elő, túlméretezett készleteket halmoztak fel, illetve erejüket messze meghaladó beruházásokba fogtak bele. Ennek következtében lényegében minden vállalatnál szükség lesz a munkaerő-felhasználás racionalizálására, de hogy ezeket az embereket a későbbiekben hol kívánják foglalkoztatni és milyen munkahely- teremtési programok lesznek, arról egyetlen szó sem esik.

A Pozsgay Imre által említett második téma az áremelés kérdése. Erről ugyancsak az 1979. június 29-i KB-jegyzőkönyvben találtunk hasznos információkat. A fennálló, folyamatosan romló gazdasági helyzet miatt meg kellett vonni az élelmiszerekre kifizetett ártámogatást. A magyar polgárok a boltokban a beszerzési és gyártási költségek töredékét fizették ki az alap- élelmiszerekért, amely 1979-től kezdődően már nem volt tovább finanszírozható. A KB-ülés megjegyezte, hogy a rendkívül alacsony fogyasztói árak jelentős pazarlást is eredményeznek, és a polgárok nem becsülik meg például a kenyeret és a tejet. Az élelmiszerek állami dotációja a korábbi évtizedekben szükséges volt, hiszen a világháborút követően milliók nélkülöztek az országban. Mára azonban minden magyar ember rendelkezik olyan megélhetési lehetőséggel, amely az ártámogatást a továbbiakban már nem teszi indokolttá. Mindezek következtében a jegyzőkönyv 1979. július 30-tól minden alapélelmiszerre 9%-os áremelést rendel el, amely még így is messze elmaradt a szükségestől és a reálistól.

A jegyzőkönyv megfogalmazza, hogy óriási szakadék tátong az energiaárak belföldi és világpiaci ára között is, amelyet ugyancsak az állami ártámogatásnak köszönhettünk. Ebben a szektorban 40 százalékos áremelést irányoztak elő július végétől, amely a jegyzőkönyv szerint még mindig csak

I. 1988-89. Orosz Tímea: Pártértekezlet és pártkongresszus

39