Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
I. 1988-1989 - Orosz Tímea: Pártértekezlet és pártkongresszus, avagy tudták-e már, hogy közel a vég?
A politikai túlélés művészete az egyharmadát (!) fedezi annak a költségnek, amelybe az energia az államnak valójában kerül. A legfelső pártvezetés az Európa többi részén 1973- 74 környékén bekövetkezett árrobbanással tisztában volt, de úgy vélték, a magyar szocialista gazdaság olyannyira izolált a világgazdasági folyamatoktól, hogy azok nem lesznek jelentős hatással a magyar viszonyokra, ezért az árváltozás a hazai fogyasztói árakban egyáltalán nem jelent meg a hetvenes évek első felében. A rövid kitérőt az 1979-es évre azért engedtük meg tanulmányunkban, hogy tudatosítsuk: az 1988 májusi pártértekezleten és az 1989-es párt- kongresszuson történt nagy „coming out” a legfelső pártvezetés számára nem volt több, mint színjáték. A nyolcvanas évek második felében történő fokozatos lelepleződés az ország valós állapotát illetően számukra semmi újat nem hozott, már tíz évvel korábban pontosan tisztában voltak azzal, hogy az ország rossz úton jár, mégsem tettek valós intézkedéseket annak érdekében, hogy a szemük láttára gyorsuló lavinát megállítsák. Ahogy az 1988-as pártértekezlet hatására sem történt semmi, ugyanúgy 1978 és 1979 tájékán is százoldalas anyagokat írtak jegyzőkönyvek és gazdasági tervezetek formájában, de valójában a világon semmi nem történt a gazdasági struktúrát illetően. 1988-ban viszont már mindenki számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy nem lehet további átcsoportosításokkal elfedni sem a valós munkanélküliséget, sem pedig az államháztartás tetemes hiányát. Csak a problémák nyilvánosság előtti néven nevezése volt szokatlan a pártértekezletet figyelemmel kísérő polgárok számára. Az exceltáblázat készítése folyamán sokszor el kellett gondolkodnunk azon, hogy behúzhatjuk-e egyáltalán az adott oszlopba az ikszet, hiszen a felszólaló ugyan nem mondta ki konkrétan a bennünket érdeklő problémát, de szavai mögött ott húzódnak azok a gondolatok, amelyeket mi a beszédből kiemelni kívánnánk. Ezért a diagramunk akár szubjektívnek is tekinthető, mert az indirekt jelenlévő gondolatokat nem tüntethettük fel az ábrán, hiszen valójában nem hangoztak el. Igyekeztünk tehát empirikus megközelítéssel végezni a feladatunkat és valós mennyiségi adatokat kívántunk rögzíteni az általunk készített diagramokban. Végezetül térjünk ki még egy szempontra, amely sokszor és sok formában hangzott el vagy utaltak rá a felszólalok: a fiatal generációk. 1988- ban a fiatalok zöme elfordult az MSZMP-től és a szocialista rendszertől. A 40
