Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

I. 1988-1989 - Orosz Tímea: Pártértekezlet és pártkongresszus, avagy tudták-e már, hogy közel a vég?

A politikai túlélés művészete kintettel az ország keleti régióinak felzárkóztatását. A Kádár-rendszer erős központosítása a fővárostól távoli régiók rovására nem folytatódhatott to­vább, és az agrárium kibontakozó válsága is időszerűvé tette az ország ener­giaforrásainak átcsoportosítását. Tarthatatlannak vélték, hogy egy agráror­szágnak éppen a mezőgazdasága szenvedjen a nélkülözéstől, és a téesz- rendszer felbomlása sem kínált egészséges perspektívát a szektorban dolgo­zók számára. A gazdasági válság kibontakozásának ténye tehát senki előtt nem titok, azonban hogy az összeomlás szélén állna a magyar gazdaság, azt kevesen merik kimondani. Összesen három felszólaló mert így fogalmazni: ha nem lesz érdemi változás, bekövetkezik az államcsőd. A veszteséges nagyvál­lalatok mellett kimondatott a teljes foglalkoztatottság ideájának elvetése, és a munkanélküliség egyre nagyobb mértékű megjelenése. A felszólalók egy­ötöde tett említés erről a problémáról és a struktúraváltás egyik alapvető okaként említették: romlik a pénz vásárlóértéke és egyre többen maradnak tartósan állás nélkül. A beszédek pontosan egyötödében esett szó ezenkívül a tulajdoni re­formról, a magántulajdon megjelenéséről, valamint a külföldi tőke bevo­násának szükségességéről. Ez rendkívül fontos, mert a gazdasági struk­túraváltás tekintetében ezek jelentik a végleges szakítást a korábbi tulaj­donviszonyokkal, valamint újabb lépést jelentenek a fejlett ipari országok felé nyitás tekintetében. És nem azért fontos ez, mert eddig ebben a te­kintetben nem történtek lépések korábban is, hanem azért, mert az MSZMP országos pártértekezletén elhangzanak a nyugati tőke, a magántulajdon és a profit kifejezések! Mindezekkel párhuzamosan előtérbe lép a pártpolitikával szemben a szakmaiság kérdése. A beszédek tükrözik a korszakban a szaktudás felérté­kelődését, szemben a pártfűnkcionáriusok karrierépítésével. Ennek jelentő­ségéről az elhangzott beszédek több mint egyharmadában olvashatunk. A pártpolitikai légvárak lebontása és az irreális elképzelések félresöprése szintén hasonló gyakorisággal kerül megemlítésre, meglehetősen éles, kri­tikai hangnemben. A pártközpontnak való megfelelés érdekében a gazdasági adatok meghamisítása egy időre lekerült a porondról... És ha már a realitásokhoz érkeztünk, nagyon fontos és érdekes meg­vizsgálnunk, hogy a reformgondolatok ekkor mennyiben járnak együtt tör­ténelmi számvetéssel vagy átértékeléssel. Az 1988 májusi pártértekezleten ennek nem látjuk még jelét. Ellenforradalomként, a rendszert támadó ese­30

Next

/
Thumbnails
Contents