Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
III. 1994-2010 - Fricz Tamás: A szocialisták átmentették a kádárizmust
Fricz Tamás: A szocialisták átmentették a kádárizmust S mi lett mindennek a következménye? Az, hogy a piaci - vagy ha tetszik kapitalista - viszonyokra való áttérést a kádári politikai és gazdasági elit hajtotta végre Magyarországon (akárcsak Lengyelországban), aminek következtében az államszocializmus gazdasági vezetői lettek a kapitalista magántulajdon vezetői is. Bayer József- akit nem lehet vádolni jobboldaliság- gal - szikáran számol be a végeredményről 1991-ben: a gazdaság területén a széles körű elitváltás nem sikerült, a vezetők 4/5-e a helyén maradt.15 Meg kell mondani, hogy ez a régióban nem volt törvényszerű és elkerülhetetlen folyamat. Nem így történt például Csehországban, ahol 1989 és 1992 között egyértelműen megszabadultak a volt kommunista elittől, s ez által a gazdasági pozíció- és hatalomátmentésüket is meg tudták akadályozni.16 Ugyanez elmondható Kelet-Németországról is; Karl Schmitt leírja, hogy eltérően a többi kelet-európai országtól, a kelet-németeknél semmilyen átmenet nem volt a pártállami politikai és igazgatási elitből a gazdasági elitbe.17 S végül Schöpflin György jegyzi meg egy előadásában, hogy Észtországban - mely ország az elmúlt években igen szép gazdasági eredményeket ér el! - a kommunista párt nem tudta a vagyonát megtartani, s ez által az ellenzéki erők szabadságfoka hatványozottan megnőtt.18 Megállapíthatjuk tehát, hogy a kádári elit pozícióátmentésének egyik meghatározó módja volt a gazdasági átalakulás, a spontán privatizáció folyamata. Fontos azonban a másik módozatot is figyelembe venni - amelyet Babus Endrétől már idéztünk -, azt mégpedig, hogy az állampárt, az MSZMP nem számolt el a vagyonával. Márpedig erre két igen erős törvény, illetve döntés is kényszerítette (volna): egyfelől a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon ebben már megállapodtak, másfelől az 1989. november 26-ai népszavazás eredménye törvényi erővel kötelezte erre a pártot. Erre azonban annak ellenére sem került sor, hogy az MSZMP-ből megalakult Magyar Szocialista Párt jogutódként (!) jött létre, tehát vállalta az állampárttal a jog15 Bayer József: Antikommunizmus Magyarországon, 1990. In: Magyarország Politikai Évkönyve, 1991. Ökonómia Alapítvány - Economix Rt. 1991, 246. p. 16 Vő.: Hamberger Judit: A kormányzati politikák és az ellenzék viszonya Csehországban és Szlovákiában az 1990-es években. In: Konfliktusok és kezelésük Közép-Európában. Teleki László Alapítvány, 2000, 56. o. 17 Schmitt, Karl: Berichterstattung DDR/Neue Länder. In Veen, H.-J.: Alte Eliten in jungen Demokratien? 172. p. 18 Schöpflin György: A jobboldal és a posztkommunizmus. In: Kísértő múlt. 239. p 299
