Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
Az Igazság Canossa-járása Ismertette, de vitatta is Pozsgay - egyébként igen nyomós - magyarázatát a közzététel mikéntjéről. „Pozsgay Imre elvtárs indoklása is vitatható, ami lényegében azt tartalmazza, hogy az albizottság január 27-én tartott vitájában azért állapodtak meg abban, hogy a nyilvánosság előbb szerezzen róla tudomást, mint a Központi Bizottság, mert úgy a testületnek nem lesz módja a tényt elhallgatni.” Végül bejelentette azt is, hogy a PB nem hozott határozatot az ügyben, „mert nem tartja magát illetékesnek a Központi Bizottság nevében kiküldött munkabizottság tevékenységének minősítésére.” Grósz kifejtette: „e korszak elemzése nem csak a tudomány, hanem a politika feladata is”. Ezért javasolta, hogy az albizottság tanulmányát változatlanul tegyék közzé a Társadalmi Szemle különszámaként. „Én az anyag jelenlegi formájában történő megjelenését támogatom azért, mert a tanulmány nagy értékének tartom, hogy a legjobban vitatható részleteiben is valójában korszerű szándékot képvisel.” Grósz biztosította Pozsgayt politikai bizalmáról azzal, hogy javasolta, a KB úgy foglaljon állást, hogy Pozsgay Imre „nyilatkozatát korainak tartja és nem ért azzal egyet, hogy nem tájékoztatta előzetesen róla a testületet.” Az 1956-os forradalom eddigi „minősítésének” kérdésében az 1956 decemberi dogma elvetése okozta megrázkódtatást jól tükrözte Kői Tibor42 hozzászólása. Tekinthetjük akár a „párt népe” hangjának is. „Élénk, felháborodástól sem mentes visszhangja volt az 1956-os ellen- forradalom egyszavas, árnyaltabb népfelkeléssé minősítésének. Ha 1956 népfelkelés volt, akkor akik leverték a népfelkelést, a nép ellenségei? A kommunisták, munkások, munkásőrök, amit 1956 után elértünk, azt a nép ellen tettük, a nép nélkül? Azok a szabadon engedett köztörvényes bűnözők, akik fegyverrel vagy anélkül ártatlan embereket brutálisan lincseltek meg, csak azért, mert nem tagadták meg hitüket, ők lettek volna a nép? A többség válasza: nem! Azért nem, mert kommunisták, sokkal inkább azért, mert ezeket a tényeket véleményünk szerint semmilyen dokumentummal, tényfeltáró vizsgálattal nem lehet megcáfolni. Én 1956-ban még nem születtem 42 Kői Tibor (Kisvárda, 1958. július 6.) vasúti munkás. A közlekedési szakközépiskola elvégzése után 1976-tól a MÁV Záhonyi Állomásfőnökségén térvizsgáló. 1986-tól technikus, előmunkás, elszámoló, pályamester, 1987-től főpályamester. Az MSZMP tagja, 1988. május 22-től a KB tagja. 24
