Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
IV. Az igazságtétel veresége - konferenciák - a kormány törvényjavaslata - az 1992-es év
attól is, hogy az elmúlt igazságtalanság feldolgozásánál a rendelkezésre álló jogállami eszközökre korlátozódik. Ezen kereten belül a fiatal jogállamnak azonban fel kell használnia a súlyos, egy legyőzött jogtalan rezsimmel összefüggő bűncselekmények üldözéséhez a lehetőségeit, ha nem akarja szükségtelenül veszélyeztetni a lakosság részéről való elfogadását.” A „nullum crimen”-elv tartalmát illetően von Bülow összeveti a nemzetközi jogi dokumentumokat és levonja a következtetést, hogy a nemzetközi jog olyan esetekben tesz kifejezetten kivételt, amelyeknél az elkövetés időpontjában a tett a népek közössége által elismert általános jogi elvek szerint büntetendő volt.” Ehhez képest - állapítja meg - „a nemzetközi konvenciók szűk határok között a büntetőjogi visszaható tilalom alól kivételeket irányoznak elő.” A német helyzet részletezése után, javaslatként adta elő, hogy: „.. .nem lehetne-e a nemzetközösségen belül olyan konszenzusra jutni, amely szerint meghatározott, vagyis olyan, tényállásilag szigorúan körvonalazott, legsúlyosabb bűncselekményeket, amelyeket egy jogtalan rezsim ideje alatt követtek el, egy utána következő jogállamban üldözni lehessen.” von Bülow - érzékelhetően - nem értette az alap problémát, hogy ti. nem új tényállások visszaható hatályának kérdéséről van szó, hanem az elkövetés idején is büntethető cselekményekért való felelősségre vonásról, amelyeknél az elévülési idők naturálisán múltak el anélkül, hogy az állam bűnüldözési kötelezettségét teljesítette volna. B. Sharon Byrd - aki a konferencia idején az Augsburgi Egyetem professzora volt - a jogbiztonság és az elévülési határidők visszamenőleges hatályáról értekezett.331 Az amerikai professzor a „nulla poena”-elwel kapcsolatban teszi fel a kérdést: „Magyarországon ma felvetődik a kérdés, hogy hol van az a határ, amíg a jogállam jogosult a korábbi diktatórikus rendszer ideje alatt elkövetett cselekményeket büntetni. Ebben a tekintetben különösen problematikus a Magyar Alkotmánybíróság ...döntése... A „nulla poena sine lege”- elv és a visszamenőlegességi tilalom ilyen alkalmazása több okból hibás.” A hibát - elsősorban - a szóban forgó jogelv helytelen értelmezésével, másodsorban „egyáltalán magában az elévülés céljában”, illetve ennek téves IV. Az igazságtétel veresége 331 B. Sharon Byrd: A jogbiztonság és az anyagi igazságszolgáltatás közé: Az elévülési határidők visszamenőleges hatálya. Konferencia kötet, p. 31—45. 177
