Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
IV. Az igazságtétel veresége - konferenciák - a kormány törvényjavaslata - az 1992-es év
Az Igazság Canossa-járása értelmezésében, harmadrészt a jogállamiság egyes elveinek hibás magyarázatában találja meg. Ami az első okot illeti, rámutat a „nulla poena”-elv „az anyagi büntetőjogban szereplő tilalmak”-ra vonatkozik és ily módon irányítják az emberi magatartást. Ugyanakkor: „Az elévülési szabályok nem olyan magatartási szabályok, amelyek a potenciális bűnelkövetőkre irányulnak..., az elévülési szabályok az igazságszolgáltatás részére egyfajta útmutatásként szolgálnak a büntetőjogi bűnüldözési intézkedések mielőbbi beindításában.” Az elévülés célját vizsgálva pedig kifejti: „Az idő múlása, mint természetes jelenség, erkölcsileg semleges.” Az elévülésre vonatkozó elméleti megfontolásokra utalva rámutat: „Közülük egyik sem nyúl túl azon, ha olyan bűncselekmények elévüléséről van szó, amelyeket egy diktatórikus rendszer alatt követtek el, és politikai okokból nem üldöztek.” Leplezetlenül állapítja meg: „Bizony vannak Magyarországon olyan emberek, akik nem érdekeltek a megtorlásban. Nem minden, a mai Magyarországon élő ember volt a kommunista rezsim áldozata. Sokan alkalmazkodtak az akkori rendszerhez, sőt mások hasznot húztak belőle. Elég sok magyar van viszont, akik igénylik az igazságszolgáltatást és a vele együtt járó megtorlást, azt, hogy egy olyan törvényt fogadjanak el, ami ezt az igazságszolgáltatást lehetővé teszi.” A harmadik okot illetően az előadó a német egyesüléskor felmerülő jogi dilemmákról szólt, majd kijelentette: „Mivel Magyarországon 1945 és 1990 között kommunista diktátorok uralkodtak, azok erőszakos bűncselekményének büntetőjogi üldözése, akik ezen idő alatt Magyarország szabadságáért harcoltak, reálisan nézve kizárt volt. A mai Magyarországon sok ember veszítette el ezen idő alatt családtagjait és közelebbi ismerőseit és barátait. Az az igényük, hogy csaknem több mint 50 év után igazságszolgáltatásra kerüljön sor, több mint érthető. Egy állam elsősorban nem tarthatja fenn a bűnelkövetők és áldozataik közötti egyenlőtlenséget, miközben azt feltételezi, hogy jogállam, mivel a jogállam alapelveinek egyike a törvény előtti egyenlőség.” B. Sharon Byrd ezután „a súlyos kommunista bűncselekmények jövőbeni büntetésének lehetősége a mai Magyarországon” alcím alatt összefoglalta javaslatait. Megállapította ennek során: „A magyar Alkotmánybíróság nyitva hagyta az utat, hogy az elévülés nyugvását egy bíróság a konkrét esetben egyedileg állapítsa meg... A magyar parlamentnek megadatik a lehetőség, hogy egy olyan határozatot hozzon, ami az igazságszolgáltatást arra 178
