Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
IV. Az igazságtétel veresége - konferenciák - a kormány törvényjavaslata - az 1992-es év
időmúlással kalkulált elévülés ugyanis útját állja a szükséges eljárásoknak”.326 Kivételt képez Zlinszky János alkotmánybíró, aki különvéleményében a naturális időmúlás és az elévülés tartalmi elhatárolása kapcsán nem mosta egybe a bűnelkövetésre épült állam uralkodása idején eltelt időt a bűnüldözést alkotmányosan folytató jogállamban eltelt idővel. Az AB 11/1992. sz. határozatában kifejtettek leleplezik az AB szemléletének gyökereit: „A politikai okból elmulasztott bűnüldözés, mint a büntethetőség időbeli kiterjesztésének kritériuma az alkotmányos büntetőjog e határozatban - és korábban a 9/1992. (I. 30.) AB-határozatban - kifejtett alapelvébe is ütközik. Eszerint nem hárítható az elkövetőre annak a terhe, ha az állam mulasztása miatt a büntetőeljárás ideális célja, az igazságosság és rendeltetését betöltő büntetéskiszabása nem teljesülhetett. Ennek az alkotmányos teherelosztásnak a szempontjából közömbös, hogy az állam rosszul, vagy egyáltalán nem érvényesítette-e büntető igényét; s mindegy az is, hogy milyen okból. Egyaránt az állam terhére esik, ha a bűnüldöző szervek rosszul felszereltek, a munkatársaik hanyagok, ha anyagilag vagy politikailag korruptak, vagy ha tudatos bűnpártolók. Egy korszak büntető politikája visszatekintve alkotmányellenesnek minősülhet, de akkor sem lehet a jogállami elvekkel ellentétesen működő büntető hatalom tevékenységét egyes kiragadott részeiben utólag nem létezőnek nyilvánítani, hogy adott körben az elévülés el sem kezdődhetett.” Az AB e színvallása egyaránt erkölcsi botrány és jogi abszurdum. Az a pozitivista vakság, amellyel a diktatúra Jogéletét” és állami működését szemléli és az az „értéksemlegesség”, amellyel az elkövetett bűnökre alapozottan a bűnelkövető javára jogokat keletkeztet, önmagában a jogállam legsúlyosabb megcsúfolása. Mint ahogy az is, hogy a bűnöző állam hivatásos bűnözői olyan bűnelkövetőkkel esnek egy tekintet alá, akiket államuk törvényesen üldöz. Az igazság Canossa-járása__________________________________________________________________ kenységük kezdetétől rendelkeztek. Az elkövetők ilyen »jogbiztonsága« viszonyt a polgárok jogbizonytalanságának forrása. E kétfajta biztonság versengésében az Alkotmány- bíróság az állampolgárok jogbiztonságának ad előnyt, mert csakis ez felel meg a jogállam gondolatának.” 326 Szűk László: Reflexiók, p. 8. 172
