Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
IV. Az igazságtétel veresége - konferenciák - a kormány törvényjavaslata - az 1992-es év
Az AB 11/1992. sz. döntésében a diktatúra legsúlyosabb bűneit megvalósító bűnelkövetőknek legteljesebb érdekérvényesítése manifesztálódott, amelyben eltorzították a klasszikus jogelvek két évszázados tartalmát, negligálták a nemzetközi jog elveit és szabályait, relativizálták a jogot olyannyira, hogy a legkeményebb diktatúra ,joga” olvasatukban egyenlő a jogállam törvényeivel. A jogpozitivizmus és a posztmodem relativizmus sajátos házasságából született meg a Jogállam forradalma” fogalom is, amely a gyakorlatban a leköszönő diktatúra paravánja volt, a hatalomátmentés és a diktatúra bűnöseinek büntetlensége érdekében. Mindez úgy volt lehetséges, hogy az AB messze túlterjeszkedett az alkotmánybíráskodás törvényi határain, s az írott alkotmány felett létrehozott egy „láthatatlan alkotmányt”. Ennek megalkotásával nem csupán „negatív jogalkotódként jelenik meg az AB a magyar jogtörténetben, hanem sajátos joggyakorlatával olyan módon kötötte gúzsba - az egyébként őt is létrehozó Országgyűlés - a szuverenitás letéteményesének törvényalkotói lehetőségeit, hogy teljes mértékben érvényesülhessenek a rendszert változtató kabinet-politika alkui és az ezeken alapuló kompromisszumok. A 11/1992. AB döntése tartalmát tekintve nem jogi-szakmai, hanem jogi köntösbe öltöztetett politikai döntés volt a diktatúra kárvallottjai rovására, a bűnelkövetők - és holdudvaruk - jogbiztonsága érdekében. Kérdés: tényleg egy-két tucat gyilkos védelmében csapták arcul a társadalmat és az ősi jogelveket? Úgy véljük, aligha! A konkrét bűnelkövetőkön túlmenően - s ez a tárgyalt határozat legmélyebb eszmei vonulata - egy bűnös ideológia bűnös gyakorlatának vé- delmezéséről van itt szó. E tekintetben az AB álláspontja rokon azokkal a nyugati gondolkodók által terjesztett nézettel - amely a nemzetiszocializmust feltétel nélkül halálos bűnnek bélyegezte hogy ti. a kommunizmus alapvetően egy, a társadalom érdekében létrehozott eszme és - bár nem sikeres - gyakorlati kísérlet, amelynek megvalósítói követtek el hibákat. Ezek a hibák ugyan léteztek - a nagy munka melléktermékeként néhány ezer ember halálát, mások bebörtönzését, és milliók életének tönkretételét eredményezték -, de a jövő érdekében jobb, ha nem foglalkozunk velük. IV. Az igazságtétel veresége 173
