Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
IV. Az igazságtétel veresége - konferenciák - a kormány törvényjavaslata - az 1992-es év
IV. Az igazságtétel veresége tetszik a parlament akaratának felülbírálatán túl a törvényhozás szerepének átvétele. Ugyanígy súlyos tévedés a törvényben szereplő korlátlan enyhítés alkotmányellenességének megállapítása. Helytálló Szűk László bírálata a hazaárulás bűntettének Alkotmánybírósági értékeléséről, amely „a védett jogtárgy többszöri változását” rója fel a törvényhozónak. ,yl hazaárulás annak az államalakulatnak — és népességének — veszélyeztetése idegen állam érdekében, amellyel az elkövető állam- polgári kötelékben áll. Az államjogi forma átalakulása nem érinti a büntetőjogi védelem tényét és körét. Nota bene! A szóhasználat eltérései - Magyar Népköztársaság; Magyar Köztársaság - a jogi tárgyat nem módosítják.” (Kiemelés az eredetiben. K. F.) - írja Szűk László. Egyet kell érteni a kegyelmezésre vonatkozó AB-megállapítás kritikájával is: „így a kegyelmezési jog - e jog »bitorlásának« - beleerőltetése (!?) ebbe az alkotmányossági vizsgálódásba szemet szúró tárgytévesztésről árulkodik. (Error in objecto.) Az ezzel kapcsolatos érvelés: féktelen fantázi- álás fedezetlen mutatványa.” (Kiemelés az eredetiben: K. F.) Megszívlelendő az is, amelyet az elévüléssel kapcsolatos fejtegetésekről ír Szűk László: „Visszatérően olvashatunk az »elkövetőket megillető jogokról« - s ez mélyen elgondolkodtat. Nem hihető ugyanis, hogy bűncselekményből jogok fakadhatnak. Ez számomra újszerű jogmagyarázat.” (Kiemelés az eredetiben. K. F.) Az idézett mondat valójában a - korábban idézett - Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának döntésében kifejtettek325 negatív előjelű változata, amikor is a magyar Alkotmánybíróság - s ezért nem oldozható fel a történelmi felelősség alól - a főbenjáró bűnök elkövetőinek oldalára állva - az elévülést a puszta időmúlással azonosította. Ennek következménye „A puszta 325 Emlékeztetőül: A cseh törvény szerint: „Csehszlovákia Kommunista Pártja bűnöző szervezet volt” - a „bűncselekmények elévülési idejébe nem számít be az 1949. február 25- től 1989. december 29-ig eltelt idő, amennyiben jogerős elítélésre vagy vád alóli felmentésre egy demokratikus állam jogrendjének alapvető elveivel össze nem egyeztethető politikai okból nem került sor.” A Cseh Köztársaság Alkotmánybírósága döntéséből: „Alkotmányunk nem értéksemlegességen alapul, hanem a jogot a demokratikus társadalom értékeinek rendeli alá. Az a kérdés, hogy az elévülést valóságosnak vagy fiktívnek kell-e tartanunk ott, ahol a törvényesség megsértése részévé vált a rendszer törvénytelenségeinek. Ha elévülésként értelmeznénk, úgy ezzel azt a »jogbiztonságot« erősítenénk meg, amivel elkövetői már tevé171
