Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
III. A harmadik semmisségi törvény - a semmisség törvények deficitje - a zétényi-takács- javaslat - a nagy összecsapás - az 1991-92-es év
III. A harmadik semmisségi törvény III. A HARMADIK SEMMISSÉGI TÖRVÉNY - A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK DEFICITJE - A ZÉTÉNYI-TAKÁCS-JAVASLAT - A NAGY ÖSSZECSAPÁS - AZ 1991-92-ES ÉV A harmadik semmisségi törvény felé Az 1990. évi szabad választások után megalakult kormányzatra várt a feladat, hogy rendezze az adósságot az 1963 és 1989 között elítélt személyekkel szemben, akiknek ítélete a diktatúra védelmében és érdekében született. Az Antall-kormány megszüntette a Németh-kormány által létrehozott jogász-történész vegyes bizottságot, valamint az Elemző-Értelmező Bizottságot.249 A megszüntetés oka nyilvánvalóan az volt, hogy az új politikai rendszer nem kívánta átvenni az ancien régime utolsó kormánya által kinevezett bizottságokat, noha személyi összetételben, a későbbiekben megalakított tényfeltáró testületek résztvevői azonosak voltak a vegyes bizottság tagjaival. Az egy percig sem volt kétséges, hogy az 1963. évi 4. tvr. - amelyet joggal nevezett Zinner Tibor „ENSZ-amnesztiának”250 - semmilyen körülmények között nem képezhetett cezúrát a büntető ítélkezésben. A forradalom megtorlását formálisan lezáró közkegyelmi rendelet - amelynek alapján 3480 elítélt szabadlábra került, de kb. 600 fegyveres szabadságharcos börtönben maradt - önmagában is szűkkeblű és ellentmondásos volt. A diktatúra a politikai ellenfelekkel szemben 1963 után is kemé249 3095/1991 sz. Kormány Határozat, 1991. március 6. 250 Zinner Tibor: Miért volt szükség a négy semmisségi törvényre? In. Büntetőjogi Tanulmányok XI,. p. 18. 121
