Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év
Kónya Imre kéziratában maga is így ír: . .nem csak a nagy port felvert Kónya-Pető-vitában vettem részt, hanem hetente 2-3 vidéki fórumon is, amelyeken mindig szóba került az igazságtétel. Mindannyiszor elmondtam: nem igaz az, hogy itt boszorkányüldözés lesz, hanem kizárólag a főbenjáró bűnösök, gyilkosok, hazaárulók felelősségre vonására kerül sor. Mégis érezhető volt, hogy sokan úgy gondolkoznak, nem kellene ezzel foglalkozni, mert jönnek ezek a purifíkátorok, és a végén még én is sorra kerülök, aki 15 évvel ezelőtt mondjuk lopott téglából építkeztem... Ilyen volt a közhangulat. Valószínűleg önmagától is ilyen lett volna, de a sajtó ezt különösen felnagyította és ezt tette az értelmiség egy jelentős befolyással rendelkező része is.”247 Később Kónya Imre így összegezte az igazságtételnek a felelősségre- vonásra vonatkozó vonulatának társadalmi támogatottságát: „A helyhatósági választások eredménye többek közt azt is bizonyítja, hogy az igazság- tételi kérdésekben a társadalom meglehetősen megosztott. Nem kétséges, hogy a mi támogatóink alapvetően igénylik az igazságtételt, viszont nem biztos, hogy ez a társadalomban többségi álláspont lenne.”248 Egykori személyes tapasztalataimat említve igazat kell adni Kónya Imrének, a társadalom többsége nem támogatott a büntetőjogi felelősségre vonást magába foglaló igazságtételi rendszert. Valójában a kormányzat mellett álló csoportok sem „igényelték” egységesen a kommunista bűnösök büntetőjogi felelősségre vonását, egy részük beérte volna a korábbi vezetők közéletből való kirekesztésével. Mindez természetesen nem változtat azon, ami a jogból következik, hogy ti. bűn ne maradjon büntetés nélkül, s hogy a büntető jogi igény érvényesítését elmulasztó - sőt a bűnök elkövetőit pártoló - állam időszaka nem tekinthető elévülési időnek. Ez a szakmai kérdés azonban - mint később látni fogjuk - a politika áldozatává lett. Ilyen körülmények között indult el a Zétényi-Takács-törvényj avaslat - 1991 májusában nyújtották be a Háznak - néven ismert javaslat vesszőfutása (a tényleges munkát Zétényi Zsolt végezte). Az Igazság Canossa-járása__________________________________________ 247 Kónya Imre: Kézirat, p. 9. 248 Kónya Imre: Tanulmány. Magyarország Politikai Évkönyve ,1992. p. 764. 120
