Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év

zófiai alapjainak megvetésében - egyik esszéjében így emlékezik: . .a Jus- titia-programon dolgoztunk évekig, hogy a tegnap és a ma közötti válasz­tóvonalat meghúzhassuk, s a jövőnek tiszta lappal indulhassunk neki...” Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője nevéhez fűződik a Justitia-terv és az elhíresült Kónya-dolgozat, amely ugyancsak foglalkozik az igazságtétel kérdésével. A Kónya-dolgozat238 239 kifejti: „A Justitia-tervnek az alapgondolata -, hogy azok, akik az ország jelenlegi helyzetéért felelőssé tehetők, a rendszer- változást követően ne legyenek jobb helyzetben, mint azok, akik semmiről sem tehetnek, akik nem haszonélvezői, hanem elszenvedői voltak az elmúlt évtizedeknek - változatlanul aktuális. Világos, hogy a jogállam keretei kö­zött ennek teljes egészében eleget tenni nem lehet. Ahol viszont ez lehet­séges, igenis mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az alapelv ér­vényesüljön.” Kónya Imre a dolgozatban arra is rámutatott: „Tudomásul kell vennünk, hogy egész jövőnk attól függ, hogy elfogad-e bennünket a Nyugat mint a ci­vilizált országok értékrendjét magáévá tevő, békés és biztonságos társadal­mat. Emiatt is kerülni kellett minden olyan lépést, amely élesen szembe állíthatja egymással az embereket. Az átmenet viszonyai között, a még meg nem szilárdult demokráciára veszélyt jelentenek az éles társadalmi konf­Az Igazság Canossa-j áfása_______________________________________ tétellel kapcsolatban vő. még: Uő: Jogállami átmenetünk: Paradoxonok, dilemmák, fel­oldatlan kérdések (Budapest: AkaPrint, 1998) pp. 234. [A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei 5.]; Jogállami? Átmenetünk? (Pomáz, Kráter, 2007) 241 o. [PoLíSz sorozat könyvei 6.]; Válaszúton - húsz év múltán: Viták jogunk alapjairól és céljairól (Pomáz, Kráter, 2011) pp. 256 [PoLíSz sorozat kötetei 7.]; Igazságtétel jogállamban: Német és cseh dokumentumok, szerk. és előszó, bibi. (Budapest, 1995 [újrany. {Budapest: Szent István Társulat, 2006} pp. 241. [Windsor Klub Könyvei 1.] 238 Antall József, dr. (Pestújhely, 1932. április 8. - Budapest 1993. december 12.) tanár, politikus, miniszterelnök. Az ELTE-n szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát, majd a levéltár és muzeologia szakot is elvégezte. A Magyar Országos Levéltárban, a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott, majd 1955-től az Eötvös gimnázium tanára. 1956-ban forradalmi bizottsági elnök. Letartóztatásba került, majd szabadlábra helyez­ték,. 1957-től a Toldi gimnázium tanára, de politikai magatartása miatt eltiltották a tanítástól (1959). Két évig könyvtáros, majd a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tudományos kutatója (1964-től). Az Ellenzéki Kerekasztal delegáltja, majd az MDF elnöke (1989. ok­tóber 21.) Az 1990. évi választások után miniszterelnök. 239 Kónya Imre tanulmánya in. Magyarország Politikai Évkönyve, 1992., p. 759-766. 116

Next

/
Thumbnails
Contents