Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év

II. Út a második semmisségi törvényhez liktusok. Végül, de nem utolsó sorban, kockázatos lett volna egy kommu­nista nagyhatalom hadseregétől megszállt szituációban a kommunistákkal (volt kommunistákkal) szemben határozottabban fellépni.” Ezt követően - hét pontban - foglalja össze azokat a teendőket, amelyek az igazságtétel körében megvalósítandók: 1. A bűnüldöző szerveknek fel kell lépni az „állami tulajdon sérelmére, a piacgazdaság új formáinak kihasználásával elkövetett bűncselekmények ellen”, s e területre a bűnüldöző szerveknek megfelelő gárdát kell kiképezni. 2. A Justitia-tervben foglalt kérdések vizsgálatára a felkért bizottság soron kívül dolgozza ki a javaslatot. A bizottsággal később külön foglalko­zunk. 3. Az állami apparátusból, illetve az állami irányítás alatt lévő vállalatok éléről, valamint az ügyészségek, bíróságok éléről a legrövidebb időn belül le kell váltani a lejáratott régi vezetőket. 4. A Zétényi-féle törvényjavaslat alapján számított elévülési idők fi­gyelembe vételével kell az egyes kiemelt bűncselekmények esetében eljárni. 5. A nyugdíjak számításánál a párt, munkásőrség, stb. aktivistájaként eltöltött időt figyelmen kívül kell hagyni azzal, hogy az a minimális nyug­díjat nem érintheti. 6. Az MTA elnökét fel kell kérni „az 1956 utáni korszak hiteles tör­ténelmi feldolgozására vonatkozóan. 7. Létre kell hozni egy történész- és jogász bizottságot annak vizsgála­tára, hogy az 1956-ot követő felelősségre vonások során milyen jogtalan­ságokat követtek el. A bizottságnak foglalkoznia kell az 1945 és 1989 közötti koncepciós perek gyakorlatával, továbbá államosítani kell a Párttörténeti In­tézet anyagát. A felsorolt program megvalósítása a gyakorlatban - mint az közismert -, igen töredékes volt. A régi bírósági, ügyészségi és vállalatvezetők lecse­rélése még viszonylag gördülékenyen végbement, a Magyar Tudományos Akadémia valójában kitért a miniszterelnök felkérése elől. A Justitia-terv lényege pedig, hogy ti. „az ország jelenlegi helyzetéért felelőssé tehetők a rendszerváltozást követően ne legyenek jobb helyzetben, mint azok, akik semmiről sem tehetnek...” már kevésbé volt megvalósítható, a büntetőjogi felelősségre vonásuk pedig sehogy sem. Kónya Imre maga is érezte - s erre dolgozatában ki is tért -, hogy a fele­lősségre vonás kérdésében a társadalmi támogatottság lényegében elégte­117

Next

/
Thumbnails
Contents