Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év
teret”. A jövő felé olyan üzenetet kell hordoznia, hogy büntetlenül sem a nemzetiszocialista, sem a kommunista „vagy bármilyen más »ordasok« büntetlen... állami bűnözésének” nem lehet helye. Kifejtették, hogy a több évtizedes államilag fenntartott bűnözés után a büntetőeljárás alóli mentesség, a társadalom arcul csapását jelenti, kiváltja „a spontán igazságkeresés” akcióit, amely hatósági beavatkozásokat von maga után, s ez „nagyobb és pusztítóbb megrázkódtatás a jogállam számára, mint bármiféle jogilag szabályozott eljárás... ” A résztvevők rámutattak, hogy a nyugati jogállami minta sohasem szembesült a diktatúrák utáni jogállami újjáépítéssel, ezért tapasztalataik e téren nincsenek. Ezért a megoldásokat magunknak kell kidolgozni. A múlt lezárását több - és nem csak jogi - úton kell elvégezni, s ezt nem akadályozhatja az a tény, hogy a bűn üldözésére köteles állam e kötelezettségét nem teljesítette. Végül kifejezésre jutott: „Cinikus megoldás lenne s közös jövőnket is kikezdené, ha egy bűnpártoló állam kegyencei csakis azért maradnának mindörökre büntetlenek, s azért mentesülnének még utólagos megnevezésüktől is, mert a bűnpártolás - épp a bűnös állami eszköztár alkalmazásának köszönhetően - sokáig tartott. Ha ezt kifogásként az utódállam elismerné, úgy csakis a diktatúrát jutalmazná, és a bűnözés szolgálatába állított állami eszköztár kíméletlen felhasználását ösztönözné. Az állami bűnpártolás rosszallása helyett éppen a hatalom bármi áron történő meghosszabbítására (és ebben a bűnelkövető ön- kegyelmezésére, tettei elévültetésére) hívna fel”. A bíróságok a fennálló jog szerint nem zárhatók ki az elévülés vizsgálatából. Nem zárható ki az sem, hogy Jogelvi rekonstrukció mentén keressük az elévülés természetszerű előfeltételeit”. Ez a vita lényegében előadta a magyar Alkotmánybíróság igazságtételt elutasító érvrendszerét, de előre vetítette az új Alaptörvény filozófiáját is. Az Igazság Canossa-járása__________________________________________ Előretekintés az európai jövőbe - a német és a cseh minta A taglalt kérdés - a kommunista diktatúra bűneinek számonkérése - nem csak Magyarországon jelentett problémát. Németországban az újraegyesítés vetette fel a kérdést, ahol törvények születtek a Német Szocialista Egységpárt rezsimje által elkövetett jogtalanságok elévülésének nyugvásáról.228 A német törvényhozásban Bajorország, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Tü112
