Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - I. Diktatúrából demokrácia: a rendszerváltoztatás évei (1988-1994) (S. K.)
Tüntetések könyve „A mai naptól... országunk államformája és neve: Magyar Köztársaság” - A harmadik köztársaság kikiáltása a Kossuth téren (1989. október 23.) Az első két köztársaságról röviden Az első magyar köztársaságot (ezt akkor népköztársaságnak nevezték, ami parlamentáris demokráciát jelentett) az őszirózsás forradalom győzelmét követően 1918. november 16-án kiáltották ki az akkori Országház (ma Kossuth) téren, az ország minden részéből összegyűlt, több mint 500 fős Nagy Nemzeti Tanács határozata alapján, mintegy kétszázezer ember jelenlétében és ünneplése közepette. A köztársasági elnök személyéről - Károlyi Mihály javaslatára - nem döntöttek, hogy az államfőt a rövidesen összehívni tervezett alkotmány ózó gyűlés választhassa meg. (Károlyi 1919. január 11- én ideiglenes köztársasági elnök lett.) Az első magyar köztársaság végét az 1919. március 21-én létrejött a proletárdiktatúra, a Magyarországi Tanácsköztársaság jelentette. A második magyar köztársaságot 1946. február 1-jén kiáltották ki, az immár Kos- suthról elnevezett téren. Ez a nemzetgyűlés kormányon lévő pártjainak (Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt) egyhangú döntése volt, akárcsak Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása. Ennek a köztársaságnak a végét is egy szocialista fordulat jelentette, amikor az 1949. augusztus 18-i dátummal törvénybe iktatott alkotmánnyal (1949: XX. törvény) megszületett a szocialista népköztársaság, ami egy újabb proletárdiktatúrát jelentett - egészen 1989. október 23-ig. 1989 eddig tárgyalt eseményei (Március 15-e szabad ellenzéki megünneplése, Nagy Imre és mártírtársai újratemetése, Kádár János temetése stb.) önmagukban is a szocialista rendszer lebontásának jelképes lépései voltak. Az érdemi politikai döntések az állampárt és az ellenzék között júniustól szeptemberig folyó Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon születtek. Az itt kidolgozott alkotmánymódosító javaslatokat terjesztette a kormány a még 1985-ben választott, tehát túlnyomó többségében MSZMP tagokból álló Országgyűlés elé, amely 1989. október 18-án megszavazta a tervezetet „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében". Formálisan az 1972: I. törvénnyel módosított 1949: XX. törvény maradt érvényben, tartalmában azonban kb. 80%-ban megváltozott. Ez az új alaptörvény intézkedett az államformáról is, amely ismét - immár harmadszor - a köztársaság lett. Ezt követően került sor a harmadik köztársaság kikiáltására. Az előkészületekre csupán egy hétvége maradt, hiszen 21-éig ülésezett az Ország- gyűlés. Ekkor jelentették be, hogy Szűrös Mátyás, az ideiglenes köztársasági 82
