Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - I. Diktatúrából demokrácia: a rendszerváltoztatás évei (1988-1994) (S. K.)
I. Diktatúrából demokrácia: a rendszerváltoztatás évei (1988-1994) elnök október 23-án a Parlament épületének erkélyéről ünnepélyesen jelenti be a Magyar Köztársaság létrejöttét. (Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke volt, és a rendszerváltoztató alkotmány rendelkezett úgy, hogy amíg nincsenek szabad választások, nincs államfő, addig az Országgyűlés elnöke látja el ideiglenesen ezt a tisztséget.) Ügyeltek arra is, hogy ugyanarról az erkélyről beszéljen, ahonnan 1956. október 23-án Nagy Imre szólt a tömeghez. 1989. október 23-án több tízezer, egyes vélemények szerint százezer ember gyűlt össze a Kossuth téren, ahol katonai díszegység is felsorakozott. Ünnepélyesen felvonták az állami zászlót, és az ünnepeken szokásos módon a történelmi zászlókat is felvonultatták. A déli harangszót követően megjelent az erkélyen Szűrös Mátyás, és beszéddel köszöntötte a megjelenteket. Ekkor történt meg az új köztársaság kikiáltása. Részlet Szűrös Mátyás 1989. október 23-án az Országház erkélyéről elmondott beszédéből 10 „Ünnepélyesen bejelentem, hogy az Országgyűlés által módosított alkotmány kihirdetésével a mai naptól, 1989. október 23-tól országunk államformája és neve: Magyar Köztársaság. (Fanfárok, hatalmas ováció) Most, a XX. század vége felé közeledvén, a szabad, demokratikus Magyarország megteremtésében a Kossuth Lajos, a Károlyi Mihály és a Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi negyven esztendő - különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás - történelmi tanulságaitól indíttatva megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait. [...] A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. [.. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan - a Szűrös Mátyás által, Pozsgay Imre január végi bejelentése nyomán még népfelkelésnek nevezett - 1956-os forradalomról a fővárosban és vidéken egyaránt. Budapesten a Műegyetemen, a Magyar Rádiónál, a Bem téren, a Kilián laktanyánál, a Corvin közben, a Hősök terén is megemlékezést tartottak, majd este a Kossuth téren ismét tízezrek gyűltek össze a fővárosi rendezvénysorozat központi eseményén. Vidéki városaink közül Debrecenben, Hajdúböszörményben, Miskolcon, Pécsett, Sopronban, Szegeden voltak megemlékezések a Magyar Televízió tudósításai szerint. Nemzeti ünneppé azonban csak 1990. május 2-án, az első szabadon választott Országgyűlés döntése nyomán vált október 23-a, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója. 83
