Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)

Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - I. Diktatúrából demokrácia: a rendszerváltoztatás évei (1988-1994) (S. K.)

galmi Pantheonból. Nyilvánvalóan azért, mert Kádár Jánost ide temették, akinek ugyanis belügyminiszterként jelentős szerepe volt az SZDSZ-es politikus édesapja, Rajk László és társai 1949-es elítélésében, kivégzésében.

A Kerepesi temető nem bizonyulhatott Kádár János végső nyughelyének, hiszen 2007 májusában máig ismeretlen tettesek meggyalázták sírját, elvitték csontjai egy részét, sőt még az utóbb elhalt felesége hamvait tartalmazó urnát is. Ez az esemény is - melynek elkövetőit nyugodtan nevezhetjük elmebetegnek - mutatja, hogy máig milyen szélsőséges indulatok övezik Kádár személyét. Különösen mondhatjuk ezt annak fényében, hogy egy 2009-es felmérés szerint minden második megkérdezett ember a magyar történelem „inkább pozitív” szereplőjének ítélte meg az egykori megkérdőjelezhetetlen hatalmú pártvezetőt. Érdekes és találó a közgazdász Kopátsy Sándor véleménye: „Kádárnál szerényebb, mondhatni olcsóbb diktátora az egész ezeréves magyar történelemnek nem volt."

Tüntetések könyve

7. adatlap: 1989. július 14.

Cím, jelmondat: Egy rendszer temetése

Alcím, minősítés; Kádár János búcsúztatása a Kerepesi temetőben.

Szervezők: MSZMP és a magyar állam.

Jelszavak: - Fő követelések: Résztvevők száma: mintegy 100 000 fő.

Letartóztatottak száma: A tüntetés helye: Kossuth tér; Kerepesi temető.

Idő.iárás, egyéb fontos körülmények: incidens nélkül zajlik le az esemény.

Visszhang a médiában: kiemelt helyen foglalkozott a magyar sajtó a témával. „Végső búcsú Kádár Jánostól - Gyászszertartás” (MTI). AFP, AP, DPA nemzetközi hírügynökségek beszámoltak a temetésről. Egy szélsőségesen antikommunista csoport, az Október Párt a rendőrségi figyelmeztetés ellenére tüntetést rendezett a Münnich Ferenc utcában (Reuter).

78