Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - I. Diktatúrából demokrácia: a rendszerváltoztatás évei (1988-1994) (S. K.)
Tüntetések könyve „El a kezekkel az erdélyi falvaktól!” - Tüntetés a Hősök terén a romániai falurombolás ellen (1988. június 27.) Nitolae Ceauşescu, ekkor még Románia teljhatalmú diktátora 1988. április 29-én bejelentette „településrendezési és -szisztematizálási tervét”, melyet az ezredfordulóig kívántak végrehajtani. Ennek során erdélyi - köztük jelentős számban magyar - falvakat és a magyarság által nagy számban lakott városok (például Szatmárnémeti, Zilah, Csíkszereda) történelmi központjait kívánták, illetve kezdték felszámolni. Ennek keretében Románia több mint 13 ezer falujából 7-8 ezret akartak megsemmisíteni, illetve városok egész kerületeit dózeroltatták (volna) el, hogy helyette a diktátor által kedvelt „szoc- reál” épületeket emeljenek. Ez a köznyelvben „erdélyi falurombolás”-nak nevezett terv hatalmas felháborodást keltett az anyaországi magyarság körében. A „másképp gondolkodók”, a szerveződő civil társadalom - mindenekelőtt a Bethlen Gábor Alapítvány - élt a lehetőséggel, és június 27-ére nagy tömegtüntetést szervezett a Hősök terén. A demonstrációt a fórumos Csurka István és a demokratikus ellenzékhez tartozó ’56-os elítélt Mécs Imre együtt jelentette be a rendőrségen. A tüntetés tervét az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság május 23-án a kisgazda Dragon Pál lakásán tartott összejövetelén Bereczki Vilmos vetette fel. Május 27-én tüntetés volt Ausztria budapesti nagykövetsége előtt a bős-nagymarosi vízlépcső építésében való osztrák részvétel miatt, ahol az összegyűlt tömeg előtt is elhangzott a felhívás a június 27-i tüntetésen való tömeges részvételre. A szervezők május 30-án egyeztettek a budai Török utcai borozóban, majd június 6-án Csurka István, Fodor L. Bér talan, Fónay Jenő, Mécs Imre, Medvigy Endre, Nagy László és Zétényi Zsolt együtt jelentette be a tüntetést a rendőrségnek. Június 8-án a Magyar Építőművészek Szövetsége is felemelte szavát a romániai falurombolás ellen, 10-én pedig már a nyomdából is kijöhetett (!) a tüntetésre felhívó röplap. Időközben csatlakozott a felhíváshoz a Magyar Zeneművészek Szövetsége, a Magyar Jogász Szövetség és a Magyar írók Szövetsége mellett, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, a Bibó István Szakkollégium, valamint két szervezet, az MDF és a Szabad Kezdeményezések Hálózata (a későbbi SZDSZ) is. A tüntetés lebonyolításával kapcsolatban Bíró Zoltán, Csurka István, valamint az irodalomtörténész Czine Mihály, a filmrendező Kosa Ferenc és az építész Makovecz Imre tárgyalt folyamatosan Fejti Györggyel, az uralkodó párt, az MSZMP KB tit64
