Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - A gyülekezési jogról múltban és jelenben (K. A.)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben túrában, hogy mindenféle nem hivatalos rendezvény tilos. Ehhez a pártok, egyesületek, érdekvédelmi szervezetek felszámolása, és a diktatúra elnyomó szervei (rendőrség, AVH) egyaránt hozzájárultak. Jellemző, hogy 1956 decemberében a szovjet szuronyok hegyén hatalomra jutott Kádár-kormány rendeletet adott ki a gyűlések és felvonulások ideiglenes engedélyhez kötéséről. Persze kifejezetten „... annak érdekében, hogy a jelenlegi rendkívüli viszonyok között a dolgozók érdekeinek megfelelően az állampolgárok az alkotmányban biztosított gyülekezési jogukat szabadon gyakorolhassák és a gyűlésező és felvonuló dolgozókat felelőtlenül rendbontó elemek ne zavarhassák.” Ez a sajátos érvelésű tiltó jellegű kormányrendelet az eredeti szándék szerinti egy hónap helyett 1957. június 30- ig volt érvényben, rendkívül szigorú szankciókkal (6 hónaptól 5 évig terjedő börtön) fűszerezve. Még az is egy évet kaphatott, aki tudott egy ilyen tiltott gyűlés szervezéséről, de nem jelentette azt a hatóságoknak! Az 1958 és 1988 közötti magyarországi állapotokra leginkább az jellemző, hogy az állampolgárok gyülekezési joga gyakorlásának alapját az alkotmányos szabályozás képezte. Egyéb jogszabályi rendelkezés nem lévén, az irányadó a gyakorlat volt. Ennek alapja pedig, hogy „...a szocialista állam kizárja a gyülekezési jog köréből az olyan gyűléseket, felvonulásokat, amelyek a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép érdekei ellen irányulnak Áttekintésünket összegezve megállapíthatjuk, hogy hazánkban a gyülekezéssel kapcsolatos jogi szabályozás törvényi szinten 1989-ig nem történt meg. Alacsonyabb jogi szinten (például rendeletekben) is alapvetően tiltást, korlátozást fogalmaztak meg vele kapcsolatban. Ezek szabályait általában gazdasági, de nem ritkán politikai jogi, erkölcsi stb. érdekek határozták meg. A gyülekezési jog új, ezúttal már törvényi szabályozására már a rendszerváltoztatást megelőzően sor került az 1989. évi III. törvény formájában. Ennek alapján 1989 januárjától a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjoggá vált, amelyet az állam elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. 1990-ben belügyminiszteri rendelet született a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról. Vannak ugyanis e jog gyakorlásának korlátái. Nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy annak elkövetésére való felhívást, valamint a résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen vagy felfegyverkezve. A törvény csak békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tartását teszi lehetővé, a résztvevők véleményének szabad kinyilvánítása biztosítására. 41
