Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - A gyülekezési jogról múltban és jelenben (K. A.)
Tüntetések könyve Nem terjed ki a törvény hatálya az országgyűlési képviselők és a helyi önkormányzati képviselők választásával összefüggő gyűlésekre; a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre, körmenetekre; a kulturális és sport rendezvényekre; valamint a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. A rendezvény szervezésével kapcsolatban is tartalmaz a törvény előírásokat. így a rendezvény szervezője magyar, illetve magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár is lehet. A rendezvény helye szerint - amennyiben azt közterületen tartják - az illetékes rendőrkapitányságnak legalább három nappal annak megtartását megelőzően kell bejelenteni. Ez utóbbi célja nem az engedélyeztetés - hiszen a gyülekezési jog gyakorlása nem igényel állami hozzájárulást -, hanem a rendőrség felkészülési idejének biztosítása a közrend és közbiztonság zavartalanságának megteremtésére. A rendőrségre tett írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetve útvonalát; a rendezvény célját, illetve napirendjét; a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát; a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. Amennyiben a rendőrség tiltó határozatot hoz, az attól számított három napon belül a szervező kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül (azaz gyorsított eljárásban), szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, akkor a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. A rendezvény résztvevői a bejelentésben megjelölt befejezési időpontig kötelesek a helyszínt elhagyni. A törvény később bekerült a kétharmados törvények sorába, ami azt jelenti, hogy csak az országgyűlési képviselők kétharmadának hozzájárulásával lehet változtatni rajtuk. Az 1989. október 23-án kihirdetett megújított alkotmány (az 1949: XX. törvény, melyet az 1972:1. törvény módosított) 62. §-a is leszögezte, hogy „A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.” Új, 2012. január 1 -je óta hatályos Alaptörvényünk értelmében: „Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez(VIII. cikk/1/) 42
