Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Történelmi, társadalmi előzmények (S. K.)
Tüntetések könyve be venni. Ezt követően a köztársaság kérdése - a kommunisták akaratának megfelelően - lekerült a napirendről. Az 1945. november 4-ei nemzetgyűlési választás után azonban hirtelen nagy teret kapott az államforma megoldatlan kérdésének rendezése és a köztársaság törvénybe iktatásának követelése. A fordulat magyarázata, hogy a kommunisták gyenge választási eredményüket és politikai befolyásuk ebből következő esetleges csökkenését a számukra különösebben nem rokonszenves köztársaság megteremtésével igyekeztek ellensúlyozni. A köztársasági gondolatot erősítette, hogy a győztes nagyhatalmak külügyminiszterei 1945 decemberében elhatározták: békét kell kötni Németország európai szövetségeseivel. A közelgő békekonferencia egyértelművé tette: Magyarországnak minél látványosabban szakítania kell a múlttal, mert csak így lehet némi esélye a béketárgyaláson. Ezt követően a köztársasági államforma törvénybe iktatásával minden akkori párt egyetértett, annál is inkább, mert a második világháború poklában megsemmisült király nélküli királyság helyreállításának hiányoztak a külső és belső feltételei. 1946 januárjának első felében a legjelentősebb pártok elkészítették a köztársaságról szóló törvényjavaslataikat. A legszínvonalasabb az Auer Pál és Sulyok Dezső által kidolgozott kisgazda tervezet volt. Mivel a kommunisták csak átmenetinek tekintették a köztársaság létét, csupán egy hevenyészett tervezetet készítettek. Végül a kisgazda és a szociáldemokrata tervezet ösz- szevetéséből született meg az 1946. január 31-én elfogadott I. törvény, amely eltörölte a királyságot, és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. A királysággal kapcsolatban Sulyok Dezső, a törvényjavaslat előterjesztője hangsúlyozta, hogy egy nép az alkotmányos királyságban épp úgy megtalálhatja boldogulását, mint a köztársaságban. Példaként egy-egy nagyhatalmat, illetve kis országot említett meg: Nagy-Britannia és Dánia a királyság, az Egyesült Államok és Svájc a köztársaság keretei közt találta meg boldogulását. Az adott helyzetben viszont Magyarországnak a két jó megoldás közül a köztársaságot kellett választania. 1946. február l-jén az Országgyűlés közfelkiáltással Tildy Zoltánt, a kisgazdapárt vezetőjét köztársasági elnökké választotta, majd az Országház előtti téren, hatalmas tömeg előtt kikiáltották a második magyar köztársaságot. A kommunisták azonban már a köztársaság kikiáltásának napján megjelent plakátjukon támadást intéztek az általuk a „régi rend híveinek” nevezett politikai ellenfeleik ellen. A demokratikus erőkkel szembeni folyamatos támadásaik csúcspontjaként - mint a „köztársaság védői” - 1947 tavaszán 28
