Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Történelmi, társadalmi előzmények (S. K.)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben Mivel a magyar jakobinus mozgalom vezetője a kalandor Martinovics Ignác volt, az ő gyenge jelleme árnyékot vet a mozgalomra, amelynek értékéről, hősies küzdelméről sokak hajlandóak megfeledkezni, a magyar köz- társasági gondolat első, általuk megfogalmazott változatával együtt. A magyar jakobinus mozgalom kegyetlen felszámolása után a köztársasági eszme is kikerült a politikai gondolkodásból. Első nagyhatású újra- ébresztője Petőfi Sándor volt, aki 1848. április 15-én írt naplóbejegyzésében „testestül, telkestül" republikánusnak vallotta magát, bízva abban, hogy a nemzet leveti üres cifraságait, „miként lehull a virág, hogy a gyümölcsnek helyet adjon. A monarchia a virág, a respublika a gyümölcs.” Majd a következőket írta: „szigorú erkölcsű ember valék, ami egy szóval annyi, mint republikánus, mert a respublikának nem az a fő jelszava, hogy »le a királlyal!« hanem a »tiszta erkölcs!« Nem széttört korona, hanem a megvesztegethetetlen jellem, szilárd becsületesség a respublika alapja... e nélkül ostromolhatjátok a trónt, mint a titánok az eget, s le fognak benneteket mennykövezni."9 Petőfi tehát a szerves fejlődés következményeként képzelte el az emberségesebb társadalmat jelentő köztársaság megvalósulását. Ezért nevezte 1848 augusztusában írt versében a respublikát a szabadság gyermekének, a szabadság anyjának és a világ jótevőjének. A magyar politikában a köztársaság gondolata a Habsburg-ház 1849. áprilisi trónfosztása idején merült fel. Halász Boldizsár, Irányi Dániel és Uj- házy László a trónfosztás mellett a köztársaság kikiáltását is szorgalmazták. Kossuth Lajos azonban - a várhatóan kedvezőtlen európai fogadtatásra hivatkozva - ezt nem fogadta el. Az országgyűlés trónfosztó határozata tehát az államforma kérdésével nem foglalkozott, ugyanakkor űj államfői tisztséget alkotott, aminek alapján Kossuthot „kormányzó elnökké” választotta. Az államfői cím tehát a köztársaság irányába mutatott. A szabadságharc leverése után Törökországba menekült Kossuth 1851-es kiutahiai alkotmánytervezetében a polgári Magyarország államformájául a köztársaságot javasolta, de nem zárta ki az alkotmányos királyság lehetőségét sem. A Habsburg önkényuralom, majd a kiegyezés ismét levette a napirendről a köztársaság kérdését, így az csak az 1910-es évek elején vetődhetett fel újra, a Nagy György vezette köztársasági mozgalom kibontakozása révén. 1911 októberétől jelent meg lapjuk, a Magyar Köztársaság, 1912-ben pedig megalakították az Országos Köztársasági Pártot, amelynek nevét - a törvé9 Petőfi Sándor: Összes prózai művei és levelezése. Budapest, 1960.413-414. 25
