Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Történelmi, társadalmi előzmények (S. K.)
Tüntetések könyve nyi feltételek kedvezőtlen megváltozása miatt - 1913-ban Országos Kossuth Pártra változtatták. Mivel Nagy György és társai korábban a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és 48-as Pártban politizáltak, természetes volt, hogy az őszirózsás forradalom idején e párttal működjenek együtt. 1918 őszén a háborús vereséget szenvedett országokban forradalmak törtek ki. Október 31-én Magyarországon győzött az őszirózsás forradalom, s IV. Károly király az ellenzéki pártokból október 24-én megalakult Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnökké. A Nemzeti Tanács és a kormány programjában nem szerepelt az államforma kérdése, s az új vezetést meglepetésként érte, hogy november 1-jén az akkori Tisza Kálmán, később Köztársaság téren hatalmas tömeg követelte a köztársaság kikiáltását. Ezt követően a kormány és az immár Hock János vezette Nemzeti Tanács úgy határozott, hogy az államforma kérdésében a rövidesen összeülő alkotmányozó nemzetgyűlés fog dönteni. Az események azonban felgyorsultak. Németországban november 9-én, Ausztriában pedig november 12-én kikiáltották a köztársaságot. A kérdést - különösen a Bécsben történtek után - Magyarországon sem lehetett tovább halogatni. November 13- án a főrendiház elnöke és néhány tagja felkereste a királyt, aki lemondott a magyar államügyekben való részvételéről. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Tanács úgy döntött, hogy kiegészíti magát a pártok, az érdekképviseleti szervezetek, az egyházak és a vidéki nemzeti tanácsok képviselőivel, s az így létrehozott több mint ötszáz főből álló Nagy Nemzeti Tanácsot az országgyűlést helyettesítő ideiglenes nemzetgyűléssé nyilvánítják. November 16-ára, a köztársaság kikiáltásának napjára összehívták az 1910-ben megválasztott országgyűlés két házának utolsó ülését. Ezen a képviselőház feloszlatta önmagát, a főrendiház pedig berekesztette tanácskozását. Ezzel tiszta jogi helyzetet teremtett a köztársaság kikiáltása előtt. 11 órakor az Országház kupolacsarnokában összegyűltek a Nagy Nemzeti Tanács küldöttei, a régi országgyűlés több képviselője, élükön a főrendiház és a képviselőház elnökeivel, továbbá a társadalmi és művészeti élet sok jeles képviselője, köztük a nagybeteg Ady Endre. A Nagy Nemzeti Tanács ülését Hock János nyitotta meg, aki bejelentette a király visszavonulását, majd Nagy György a Köztársasági Párt elnöke, s egyben a Nemzeti Tanács jegyzője ismertette az I. számú néphatározatot, miszerint Magyarország minden más országtól független népköztársaság. A nép jelző használata a forradalmi lelkesedés szülte népi jelleg hangsúlyozása mellett azért is fontos volt, hogy megkülönböztessék magukat a szélsőbalos 26
