Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Történelmi, társadalmi előzmények (S. K.)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben célzó fájó intézkedéseket. A nehézzé vált helyzetet, a munkahelyek elvesztését legtöbben az új kormány rovására írták, s politikai okokból ezt harsogta a választási vereségébe beletörődni nem tudó szociálliberális ellenzék is. E helyzet tehát gyorsan kiélezte a jobb- és baloldali irányzatok közti ellentéteket, s a vitában mindkét fél igyekezett ellenfele politikai elődeit is minél kedvezőtlenebb színekben feltüntetni. A nemzet tisztánlátását, a demokratikus körülmények közti magára találását tehát megnehezítette, hogy a XX. századi viharos magyar történelem eseményeit alárendelték a napi politikai küzdelmeknek. Ennek során a baloldal igyekezett minél több jobboldali, a jobboldal pedig minél több baloldali történeti értéket lejáratni, szélsőségesnek, vállalhatatlannak minősíteni. Ezért mind a nemzeti, konzervatív irányzatok tevékenységének, mind a radikálli- berális törekvéseknek ellenkező oldali megítélése ezen politikai irányzatok teljes alkalmatlanságát, bűnös múltját igyekezett bizonyítani, ami a belső ellentétek egyre súlyosabbá válásához vezetett. Ennek az áldatlan vitának esett áldozatul a köztársasági eszme és hagyomány, ami azért súlyos hiba, mert a harmadik köztársaság kikiáltása után ez a kérdéskör tűnt a társadalmi szótértés utolsó lehetőségének, egy újabb közmegegyezés majdani alapjának. A heves politikai viták azonban mindezt semmivé tették, s kialakították azt a sajátos magyarországi félreértést, amely szerint a baloldalon és a jobboldalon egyaránt úgy gondolják, hogy a köztársaság a baloldal államformája. Pedig ha körülnézünk a világban azt látjuk, hogy például a második világháború után az olasz és a német köztársaságot a kereszténydemokrata pártok és szövetségeseik jobboldali parlamenti többsége alkotta meg. Franciaországban pedig a kommunisták és szocialisták meghatározta parlamenti többség által 1946-ban létrehozott, de működésképtelenre sikeredett negyedik köztársaságot 1958-ban felváltotta a De Gaulle által vezetett jobboldali erők által alkotott és máig működő ötödik köztársaság. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a Köztársasági Párt képviseli a konzervatív, jobboldali irányzatot, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a köztársasági eszme pártsemleges, s a köztársaság olyan, amilyenné a megválasztott parlamenti többség alakítja, s ahogy a parlamentnek felelős kormányzat működteti. A köztársaság kérdésével kapcsolatos politikai hecckampányok tehát csak arra jók, hogy a társadalmon belüli ellentéteket fokozzák. Mindezek után a kérdés jobb megértése érdekében röviden tekintsük át a magyar köztársasági hagyományt, továbbá az első és második magyar 23
