Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Történelmi, társadalmi előzmények (S. K.)
Tüntetések könyve világháború szörnyűségei, német megszállás, szovjet megszállás, azután a rövid demokratikus kísérlet kegyetlen felszámolása, a Rákosi-féle kommunista diktatúra, az 1956-os forradalom, és annak embertelen vérbefojtása. így e hét évtizedből mindössze őt évtized tekinthető békés építkezésnek: a Hor- thy-féle ellenforradalom két és a Kádár-féle ellenforradalom három évtizede, s mindkettő idején érzékelhető volt a gyarapodás. Ugyanakkor a Horthy-kor- szakban jelentősebb eredmények születhettek, mert Magyarország a két világháború közt független volt, így például gazdaság- és iskolapolitikáját a hazai viszonyoknak megfelelően alakíthatta ki. Ezzel szemben a második világháború után szovjet vazallus állammá kényszerült az ország, ezért a Kádár-féle vezetés - meggyőződésével összhangban - a moszkvai elvárásoknak megfelelően tevékenykedett. Az elmondottak alapján azonban mindkét rendszer - ellenforradalmi jellegéből következően - zsákutcás rendszer volt, mert egyik sem tudta biztosítani valamennyi nemzeti és demokratikus erő részvételét a hazai szellemi és politikai életben. Ugyanakkor napjaink politikai küzdelmeinek jobb-, illetve baloldali résztvevői közt megvan a hajlandóság arra, hogy ki-ki a hozzá közel álló elődöt a megérdemeltnél jóval magasabbra értékelje. Ez azonban csak az 1919 utáni politikai megosztottság továbbéltetésének kedvez. Holott itt lenne az ideje annak, hogy a zsákutcás elődök dicsőítésében való versengés helyett a magyar múlt valódi nemzeti, demokratikus és szociális értékeire hivatkozva, ezek szintetizálásával alakítsunk ki egy nemzeti közmegegyezést. Egymás értékeinek kölcsönös elismerése ugyanis tompíthatná az immár önpusztító belső ellentéteket. Ez annál is inkább szükséges lenne, mert az egységesülő Európában csak a kölcsönös együttműködési készség alapján teremthetünk magunknak megfelelő helyet. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a választáson éppen győztes párt kényszerül fontos kérdésekben - a hazai ellenzék pergőtüze közepette - újabb szerencsétlen kiegyezést kötni. A köztársasági hagyomány körüli félreértések 1989. október 23-án a magyar nép a forradalom évfordulójával együtt lelkesen ünnepelte a kommunista diktatúra bukását és a harmadik magyar köztársaság kikiáltását. A szabaddá vált magyar társadalom számára azonban csak az 1990 tavaszán rendezett országgyűlési választások után vált érzékelhetővé a kommunisták által hátrahagyott gazdasági csőd, miután az új, nemzeti-demokrata kormány kénytelen volt meghozni a válság felszámolását 22
