Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Történelmi, társadalmi előzmények (S. K.)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben szavaival - „gazdaságilag kizsákmányolják; idegen civilizációk selejtje ellen nincs védelme; erkölcsében és testében nyomorodóban van.”3 Az első világháborús vereség után a magyarság - a többi vesztes országhoz hasonlóan - egy újabb forradalommal próbált talpra állni, de 1918 nemzeti demokratikus kísérlete a kommunisták és szélsőbaloldali szocialisták felelőtlen aknamunkája következtében az 1919-es vörösterrorba torkollott, aminek oka részint a szűkkeblű választójog volt. Ausztriában és Németországban ugyanis, ahol a szélesebb körű választójog lehetővé tette a szociáldemokraták parlamenti képviseletét, az ottani kommunisták hatalomátvételi kísérletekor a szociáldemokraták a parlamenti munkájuk során megismert polgári pártok mellé állva akadályozták meg a bolsevista hatalomátvételt. Nálunk viszont a parlamentbe be nem engedett szociáldemokraták többsége a kommunisták mellé állt, s ez tette lehetővé a proletárdiktatúra hatalomra jutását, amit pár hónap múlva elsöpört az ellenforradalom és a fehérterror. E polgárháborús helyzet idején a győztes hatalmak elkészítették Magyarországot súlyosan megcsonkító békediktátumukat, amit a konszolidálódó ellen- forradalmi rendszer kénytelen volt aláírni. Mivel „az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával valóban bekövetkezett. .. a történeti Magyarország szétdarabolása”, ezért - Bibót idézve - fel lehetett „állítani azt a tételt, hogy Magyarország feldarabolásáért a két forradalom a felelős... A konstrukció a félelem logikája szerint oly teljes és zárt volt, hogy nyugodtan fittyet hányhatott a tényeknek,”4 Ebből következően az 1919 végétől kialakuló, szűklátókörű ellenforradalmi rendszer - veszedelmesnek tartva minden reformot - célul tűzte ki az őszirózsás forradalom és az első magyar köztársaság előtti állapotok visszaállítását. Ezért nemcsak a tanácsköztársaság rendelkezéseit semmisítette meg, de az első köztársaság 1918 novembere és 1919 márciusa között hozott néptörvényeit is, az alaposan kidolgozott földtörvénnyel együtt, amely az ötszáz katasztrális holdon felüli, kártalanítással kisajátított birtokokon 10-15 hold körüli, szövetkezetekbe szerveződő családi gazdaságokat akart létrehozni. A Horthy-féle ellenforradalom tehát nemcsak az 1919-es tragédiát okozó szélsőbaloldali erőkkel szemben lépett fel kemény eszközökkel, de sokakat emigrációba kényszerített a nemzeti, polgári demokrata pártok, továbbá a szociáldemokratáknak a kommunistákkal szemben álló politikusai közül is. 3 Németh László: i. m. 214. 4 Bibó István: i. m. 598. 19
