Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - II. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002) (S. K.)
Tüntetések könyve A stabilizációs csomag és következményei - Diáktüntetések a tandíj ellen (1995. március 22. és a „hosszú, forró ősz”) Amit a Bokros-csomagról tudni kell A Bokros-csomag máig nagy vitákat kavaró gazdasági kiigazítás volt. („Névadója”, Bokros Lajos pontosan egy évig volt pénzügyminiszter.) A Horn Gyula vezette szocialista-szabad demokrata kormányzás idején, 1995. március 12-én hirdették meg. Célja a csőd közeli helyzetben lévő gazdaság stabilizálása, növekedési pályára állításának megalapozása volt, melyhez a lakosság körében igen népszerűtlen megszorításokat is be kívánt vezetni. Az állami alkalmazottak körében bérkorlátozásra került sor (ezért tüntettek pedagógusok, egészségügyiek, tűzoltók), elbocsátások és tanulócsoport-ösz- szevonások fenyegettek, megszüntették a felsőoktatás és a fogászati ellátás ingyenességét, az anyasági és gyermektámogatási juttatásokat jelentősen megkurtították, csökkentették a gyógyszerek állami támogatását, valamint a nők esetében 55, a férfiaknál 60 évről egységesen 62 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. Része volt a programnak egy havi 2000 forintos felsőoktatási „képzési hozzájárulás”, azaz tandíj bevezetése is az államilag támogatott képzéseken, ami a diákság körében „kiverte a biztosítékot”. A március 22-i tüntetés A 200 ezer főt képviselő hallgatói diákszervezet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) gyorsan reagált a Bokros-programra, és 1995. március 17-i közgyűlésén diáktüntetést hirdetett a tervezett „hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről". Ennek nagy tavaszi eseménye volt a március 22-i országos tüntetés Budapesten és több vidéki városban. A fővárosban a Gellért-hegyi gyülekezőhelytől és a Műegyetemtől a Szabadság hídon át vonuló tömeg a Kálvin tér érintésével tízezresre duzzadt a Pénzügyminisztérium előtt, a József nádor téren. A menet élén egy - az esélyegyenlőség eltemetését jelképező - koporsót vittek a tüntetők. Először Szabó László, a HÖKOSZ elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy megértik ugyan az ország nehéz gazdasági helyzetét, de a tandíj a tervezett 170 milliárdos államháztartási hiány fél százalékát sem teszi ki, és a felső- oktatási intézményeken sem tud segíteni, a hallgatókat és családjukat viszont megnyomorítaná. A megjelenő pénzügyminiszter is szólt, bár kifütyülték a tüntetők, és némelyikükkel szóváltásba is keveredett, de komolyabb atrocitásra nem került sor. Bokros a koporsóra utalva azt mondta, hogy nem az esélyegyenlőséget kell temetni, hanem a teljes tandíjmentességet, hogy ne az egész országot kelljen koporsóba tenni. A lemondását követelőknek a következőket vágta 108
