Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - II. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002) (S. K.)
II. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002) oda: „... mielőtt még végleg lemondanék, azelőtt meg fogjuk menteni az országot az államcsődtől.” Hozzátette, hogy a diákok ehhez a jelképes meny- nyiségű 2000 forintokat tehetik hozzá, és ezért cserébe kérjenek még színvonalasabb oktatást. Szabó László válaszbeszédében megjegyezte, hogy az évek óta változatlan havi 6500 forintos ösztöndíjhoz képest nem jelképes a 2000 forint. Azt is elmondta, hogy ha a jelenlegi megbeszélések is kudarcba fulladnak, akkor további demonstrációkra lehet számítani. A tüntetés végén petíciót adtak át a diákság nevében a pénzügyminiszternek. Érdemes megjegyezni, hogy a beszédek során Fodor Gábor művelődési miniszter nevének említésekor még nagyobb füttyszó és pfujolás volt, mint Bokros nevének elhangzásakor. Több vidéki egyetemi-főiskolai városban volt ezzel az eseménnyel párhuzamosan tüntetés: Kaposváron, Egerben, Békéscsabán, Szarvason, Miskolcon, Szolnokon, Kecskeméten és Szombathelyen. A legnagyobb talán a szegedi tüntetés volt, ahol mintegy 4000 diák jelent meg. A szeptember 25-i hosszú demonstráció A kormány 1995. július 6-i rendeletével szeptembertől mégis bevezette a havi 2000 forintos alaptandíjat, továbbá lehetővé tette, hogy a felsőoktatási intézmények ennek négyszeresét kitevő kiegészítő tandíjat is kivethessenek. (A központi támogatások befagyasztása miatt zömükben rá is kényszerültek volna erre az egyetemek és főiskolák.) Válaszul az őszi tanévkezdést követően a HÖKOSZ tiltakozás sorozatot szervezett a Kossuth téren és valamennyi felsőoktatási intézményben a rendelkezés ellen. Az ún. jelenléti tüntetéssorozat szeptember 25-én délután egy órakor a Parlament épülete előtt kezdődött. A diákság elhatározta, hogy október 4-ig minden nap más-más egyetemi és főiskolai hallgatói csoportok demonstrálnak az ország háza előtt. Az első nap a budapesti Kandó Kálmán Műszaki Főiskola diákjai voltak soron. A mintegy száz-százötven főnyi hallgatóság előtt Torgyán József kisgazda pártelnök, Szaniszló László a főiskola HŐK elnöke, majd a Fidesz képviseletében Szájer József frakcióvezető és Pokorni Zoltán alelnök beszélt. Az október 4-i záróesemény este 6 órakor kezdődött. Ekkor már egybefonódott a diákság és a pedagógusok, valamint más közalkalmazottak tiltakozása. így előbb Szöllősi Istvánná, Kiss Papp László és Molnár Péter szakszervezeti vezetők, majd Skultéty Tamás, a HÖKOSZ alelnöke szólt a diáksághoz. A szakszervezetek közül az Autonóm, a Liga, a Munkástanácsok és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is kifejezte a szolidari109
