M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Kahler Frigyes tanulmánya getikus módon igazoló - kötetei álltak rendelkezésre. Molnár sem jutott messzebb a témában - 1987-ben - mint annak megállapítása, hogy az 1956. decemberi dogma „egyoldalú” volt, s ezt a Kállai Gyula által is felhozott körülményekkel indokolta.61 Más kutató nem jutott hozza a forrásokhoz, mint azt Ormos Mária és Berend T. Iván hozzászólásaiból láttuk. A parlament elé került és törvényerőre emelt első semmisségi törvény az 1989. évi XXXVI. tv. jelzéssel lépett be a magyar törvénytárba.62 A törvényszöveg mintegy érzékelteti, hogy a törvény nem alapszik történelmi tényfeltáráson, de mélyreható jogi elemzésen sem. A rövid hét §-ra tagozódó törvény egymondatos praeambuluma kerüli a forradalom kifejezés használatát, nemzeti tragédiáról beszél, s így emlékezik meg kegyelettel a „hazánk társadalmi átalakulása és függetlensége érdekében” a „megtorlás áldozatául esett” állampolgárok előtt. Ez a szűkre szabott mondat mégis annyiban előrelépés az eddigiekhez képest, hogy már nincs szó benne kegyelmi aktus gyakorlásáról, hanem az ártatlanság jogalapján áll. Az indokolásban a jogalkotó szókimondóan kijelenti, hogy a törvény meghozatalának politikai oka van, jelesül a parlamentális demokráciára épü61 Molnár János Az MSZMP 1956-ről in: Pártörténeti Közlemények 1987.3. p.148-167 62 1989. évi XXXVI, törvényaz 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról. Az Országgyűlés kegyelettel megemlékezve mindazokról, akik az 1956-os nemzeti tragédia során hazánk társadalmi átalakulása és függetlensége érdekében felléptek, és ezért politikai megtorlás áldozatául estek, a következő törvényt alkotja: 1. § Az 1956. október 23. és 1963. április 4. között, a népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai bűncselekmény, valamint az ezzel bűnhalmazatban - harci cselekmények során - elkövetett emberölés, rablás, közveszélyokozás vagy személy elleni erőszak miatti elítélések semmisnek tekintendők. 2. § A Legfelsőbb Bíróság - a legfőbb ügyész indítványára, illetve az elítélt vagy hozzátartozója kérelmére - semmisnek nyilváníthatja az 1. §-ban meghatározott időhatáron belül, a népfelkeléssel összefüggésben méltányolható körülmények között elkövetett köztörvényes bűncselekmény miatti elítélést. 3. § Az elítélt vagy hozzátartozója kérheti a Legfelsőbb Bíróságtól az 1. §-ban meghatározott időhatáron kívüli, de az említett időszak eseményeivel kapcsolatos politikai vagy méltányolható körülmények között elkövetett más bűncselekmény miatti elítélésnek a semmissé nyilvánítását. 4. § Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot, hogy gondoskodjék a semmisnek tekintendő elítéléssel érintett, valamint a közbiztonsági őrizetben fogva tartott (1956. évi 31. tvr.) személyek munkaviszonyának és társadalombiztosítási helyzetének rendezéséről. 261 __