M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Rendszerváltás 1989 lő jogállam érdekében értékelte át az 1956-os eseményeket, amelyek immár nem ellenforradalom, hanem a népfelkelés minősítését kapták. Bár jogalkotás ekkor még nem jutott el a forradalom fogalmáig, mégis ez a fogalom lopakodott a sorok között. Miután a jogalkotó nem támaszkodhatott történelmi tényfeltáró kutatásokra, így a törvény tételes megfogalmazása is felemásra sikerült. A jogi előkészítő munka során nyilván érzékelte - hiszen az átvizsgált halálos ítéletekben is megragadható volt, s tudható volt a Legfelsőbb Bíróság 1957-es ítélkezést meghatározó iránymutatásaiból is - a jogalkotó a megtorlás ítélkezésének az a fortélya, hogy az elítélteket valamilyen köztörvényesnek minősülő cselekményekben is bűnösnek mondták ki. Nem volt titok az sem, hogy ezt a technikát a diktatúra azért alkalmazta, hogy első sorban a külföld előtt igazolja „az ellenforradalmárok köztörvényes bűnözők” másrész, hogy ezzel is hátráltassa az elitéltek szabadulását.63 5. § (1) A törvény alkalmazásában politikai bűncselekményben a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ) I-III. Fejezetében - a 40. pont kivételével a Katonai Büntető Törvénykönyvről szóló 1948. évi LXII. törvény (Ktbtk.) 29- 35. és 40-41. §-ában, a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény IX. Fejezetében - a 131. § kivételével - és a 312-313., 316., valamint 320. §- ában, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. Fejezetében - a 147. § kivételével - és 343., 352-353., valamint 357. §-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni. (2) A 1. §-ban felsorolt köztörvényes bűncselekmények az emberölésnek a BHÖ 349. és 351-352. pontjában, a Ktbtk. 58. és 67. §-ában, az 1961. évi V. törvény 253. §-a (l)-(2) bekezdésében, a 318. §-a (3)-(4) bekezdésében, az 1978. évi IV. törvény 166. §-a (1 )-(2) bekezdésében és 355. §-a (4)-(6) bekezdésében, a rablásnak a BHÖ 433-434. pontjában, az 1961. évi V. törvény 299. §-ában és az 1978. évi IV. törvény 321. §-ában, a közveszély- okozásnak a BHÖ 162-164. és 233. pontjában, az 1961. évi V. törvény 190. §-ának (1 )-(2) bekezdésében, valamint az 1978. évi IV. törvény 259. §-a (l)-(3) és (5) bekezdésében meghatározott esetei, valamint a személy elleni erőszakkal elkövetett szándékos bűncselekmények. 6. § (1) Az elítélt vagy hozzátartozója kérelmére az első fokon eljárt bíróság igazolja, hogy az elítélést a törvény alapján semmisnek kell tekinteni. (2) Ha a bíróság az igazolást megtagadja, a határozat ellen a kérelmező fellebbezéssel élhet. A fellebbezésre a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvénynek a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait (X. fejezet II. Cím) kell alkalmazni. 7. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. 63 Az 1963. évi 4. tvr. (közkegyelem) kihirdetését követően 3480 elitéit szabadult, további mintegy 600 fő nem nyerte vissza szabadságát. Többségük fegyveres harcos volt, 262
